Mit tegyek, felbukkant a gyerek édesapja?

Arról hogy elromolott a kapcsolatotok, nem csak ő tehet, és értelemszewrűen nem a gyerek miatt volt mert arról nem is tudott! Ez nem ok arra hogy ne tudja, neki van gyereke! Szemét dolog ilyet tenni!

Nincs jogod ahhoz, hogy ne engedd őket megismerkedni egymással. Tény, hogy elrontottad amikor nem mondtad el neki, hogy gyereket vársz tőle, de most helyrehozhatod legalább egy kicsit is. A gyereknek is joga van az apjához, illetve neki is a gyerekéhez akiről eddig nem is tudott. Legyél együttműködő, mert akár fel is jelenthet.

Nem szeretném a kérdezőt védeni, de nem biztos, h rosszul döntött. Nálunk úgy alakult, h 3 év után, közösen összehoztuk a babát, 11 hetesen közölte, h őt már nem érdekli. Számomra nem volt kérdés, h vállalom e. Próbálta, vele normálisan tudatni, h milyen fejletségen van a gyerek, anyós hívott fel, h ne írjak többé a fiának, majd ő közli vele amit nagyon kell. Hagytam magam rábeszélni, h a nevére vegye a gyereket, s még azt is elrendezte az orvosom, h a látogatási tilalom, s császár ellenére is a kezébe vegye a gyereket, / megjegyzem én 8 óra múlva őlelhettem magamhoz/ fotózhasson. Erre nagy könyörgések árán, elküldte a képeket a gyerekről a családomnak a kisbarátnője email címéről. Ígért, hazudott, kért, s eljátszotta a mintaapát az orvosoknak, a védőnőnek, a családnak. Vészhelyzet volt, kerestem volna, s a telefonba a csajjal közölték, h egyedül vállaltam, oldjam meg. 1 hét múlva újra könyörgött, h hibázott, s még egy gyilkosnak is megbocsátanak, neki miért nem? Hagytam, h látogassa a gyereket, közben pedig el kellett viselnem, h engem hazug, k...-nak nevez a saját házamba, megeszik mindent amit csak elé kerül, s a szerelmi enyelgését is hallgassam végig. A gyereknek semmit sem vett még, csak elvitt / elviszek egy csomag popsitörlőt, mert jól jöhet még az én autómba is /. Az édesanyja minden szombaton/ 9-17-ig / itt van a megjegyzéseivel, a kritikáival. Apa néha fel-fel bukkan. Még nem tudja a gyerek, h ki is ő, de később összezavarja a lelkét, s összetöri azzal, h eltűnik. Inkább ne láthatnánk soha többé. Ha tudtam volna, h ennyire embertelen akkor én is másképp döntök!

Utolsó és akkor emiatt esélye se legyen megismerni a gyerekét másnak?

Szerintem ez nagyon nehéz kérdés, így, hogy a részleteket nem tudjuk. Az utolsóval nagyon egyet értek, hogy a gyereknek nyugalomra van szüksége, és az ilyen apától, mint az övé én biztos, hogy eltiltatnám. Mert ez nem apa. De a kérdezőnél más a helyzet, mert nem tudta az apuka, hogy van egy gyereke és tényleg lehet, hogy teljesen normálisan állna a dologhoz. Én leülnék vele és egy nagyot beszélgetnék, hogy mik a lehetőségeink és mi a legjobb a gyereknek. Itt már nem mi számítunk. Én 26 hetes terhes vagyok és egyedül maradtam. A párom már nem szeret engem, de a picit szeretné a nevére venni és mindenben támogatni, pedig nem egy gyerek párti férfi, de biztos, hogy szeretni fogja a saját fiát. Nagyon nehéz beletörődni, hogy már nem leszünk egy család és hogy irántam miért múltak el az érzelmei, de nem akarom a saját bosszúmhoz a gyerekemet felhasználni. Annyival könyebb a helyzetem, hogy az én fiam még nem született meg és megpróbáljuk addig rendezni a saját kapcsolatunkat, amíg megérkezik, hogy ő már azt szokja meg,hogy van anya és van apa, akik tisztelik egymást de nem élnek együtt és mind a ketten nagyon szeretik őt. Remélem sikerülni fog, ha már egyszer így alakult. Kérdező! Üljetek le és beszéljetek, ha kell nem egyszer nem kétszer, addig amíg nem jutottok közös álláspontra, olyanra ami a gyereknek a legjobb, nem nektek.