Eljutottam arra a pontra, hogy sírni hagyom, lehet ezt másképp bírni már?

Akkor hogy kell elkepzelni? A gyerek hadd uvoltson, ti meg fekszetek elegedetten?

Mas ferje is dolgozik. Az enyem is pl. Megis felkelt mindharom gyerekhez. Ketto durvan hasfajos volt.

"De nem fogom felaldozni a családom."

A kicsi nem része a családodnak?

Jézusom, hogy lehet így, ilyen szívtelenül beszélni egy csecsemőről, aki ugyanúgy a családod része kellene hogy legyen... És kérlek, ne légy mártír. A csecsemős anyák zöme nem alszik, csak nem rí miatta. A gyerek ezzel is jár. Én pl szerda óta minden reggelre másfél órát aludtam minimum három részletben úgy, hogy a kicsi csak és kizárólag nálam nem sírt (mert az én férjem felkelt volna, hogy segítsen (egyébként ig.helyettes egy multinál, szóval neki sem gyaloggalopp a munkahelye)), de csak úgy, ha állva ringattam a 11 kg-ját. Volt, hogy sírtam már, káromkodtam (nem rá), de ringattam, mert lebetegedett (valszeg a tiédnél is van valami, csak te lusta vagy utána járni, egyszerűbb dúzzogni rá, hibáztatni és hagyni ájulásig sírni). Én nem bírtam volna sírni hagyni. (de 9 hónap alatt nem csak ezt a pár napot nem aludtam, mert nem igazán volt átaludt éjszakánk még és nem is mártírkodásból írtam magunkat, csak hogy lásd, nem kell magatoktól hanyatt esnetek).

Meg látom, bárki bármit ír, te csak magadat sajnálod, és a magadét fújod. Sajnálom szegény csórikámat.

Ne haragudj, ha indulatos a hsz-om, de végtelenül sajnálom szegényt.

Próbáld ki ezt:

[link]

Egy próbát megér...

Sajnáljuk a csecsemőt, nem arról van szó!

Hanem erről a bugyuta felfogásról, hogy a gyerek ezzel jár. Én szülés után 3 napig nem aludtam semmit se a kórházban, utána jött sógornőm ba-sztatni, hogy szoptassál, ne aludj, kelljél 2 óránként éjszaka is, hogy legyen tejed. Én a végén (egy hónap után) mondtam, hogy tápszeres lesz. Nem érdekelt. Alig aludtunk, hasfájós is volt, volt, hogy elaludtam egy széken is és mindenki csak azt fújta, hogy szoptassál, mert az anyatej! A tápszertől jóllakott, aludt éjszaka és azóta én sem vagyok idegroncs.

Nálunk is a gyerek az első, de az anyát is ugyanúgy figyelembe kell venni és a család többi tagját. Apuka dolgozni jár, hogy pihenjen iszonyatos ordítás közepette?Nagytesóra nem kell figyelmet fordítani, az elvan magában és essen szét a családja nyugodtan. Hát nem..! Nem kell az ősanyákra hallgatni és addig lesz ősanyázás, amíg a szuperanyák fogalma is felmerül valakiben!

Figyelj! Lehet, tényleg a hasa fáj! Próbálj ki egy tápszert, hogy attól fáj-e és, ha jó, hagyd a szoptatást a fenébe!

Nem minden áron kell tönkretenni magad.. az egyik kommentelő meg ne hencegjen azzal, hogy ő is alig alszik, ig helyettes a férje, mert ugyanúgy játsza a mártírt és próbál dicsekedni, hogy de ő bírja. A lószart... én szerintem a tápszer lesz a megoldás vagy tejpép. A tejmentes diétával pedig kínozzátok magatokat. Utána jön majd a tojásmentes diéta és a többi..

Ha bírnál szöveget értelmezni, a kérdezőre reflektáltam a férjemmel kapcsolatban, és az is ott van, hogy a magunk példájával csak arra akartam ösztönözni a kérdezőt, hogy ne nyalogassa ennyire a sebeit, mert nincs egyedül. Persze, hogy fárasztó, iszonyatosan az, de hogyan és kitől kérjen segítséget egy csecsemő, ha nem az anyjától.

Azt fogtad amúgy, hogy itt nem anyatejmennyiség/táplálóság a probléma, hiszen egy feltételezem hozzátáplált 8 hónaposról van szó, aki a cicire sem nyugszik meg, szóval másfele kell a bajt keresni, de hogy ne kínlódjon, megkell. Mert az esti tizenx kelés problémára utal szerintem.

Mihamarabbi megoldást és nyugodt éjszakát kérdező!