18 év alatt szülni? Felelős anya?

Alapvetően sosem tartottam szerencsés ötletnek 18 éves kor alatt gyereket vállalni, egyrészt az anyagiak miatt, másrészt mert egyszerűen az a véleményem, hogy a kamaszkort is meg kell élni a maga teljességében, ez a felnőtté válás része, és ezt szülőként már nem lehet úgy kivitelezni, ahogy annak lennie kéne, és ez előbb-utóbb visszaüthet.

Mégis ismerek pozitív példákat is, konkrétan kettőt.

Az egyik egy volt osztálytársam, aki 16 évesen kimaradt a suliból, mert babája született, szülés előtt egy héttel még iskolába járt (utána téli szünet volt, ahonnan már nem jött vissza), senki nem tudta, hogy terhes. Kicsit molettebb csaj volt, de azért utólag mindenki a homlokára csapott, hogy miért is nem tűnt fel, tényleg kimondottan gömbölyű volt a hasa. Azóta a csaj már 30 elmúlt, és szuper anyuka, két gyereke van, a kislány, akit 16 évesen szült, és egy kisfiú, akit két évvel később. Hozzáment a gyerekek apjához, egy faluban élnek, ahol aktív tagjai a közösségnek, dolgoznak mindketten, anyuka a gyerekek mellett leérettségizett és azt hiszem utána könyvelőnek tanult, a gyerekei sportolnak, jó tanulók, okosak, jól nevelt gyerekek.

Mondjuk ő 16 évesen is kissé koravén lány volt, határozott, kicsit nagyszájú, de az egész fellépése mindig olyan felnőttes volt, inkább tűnt már akkor is egy harmincas anyukának, mint tininek.

A másik, bár ott még túl sok idő nem telt el, az az a lány, akivel együtt szültünk két éve, ő 17 éves volt, egy olyan kis igazi babaarcú, aranyos tinilány, és a barátja is ennyi idős volt, de az első pillanattól látszott, hogy él hal a gyerekéért. Szülés után is kapcsolatban maradtunk, onnan tudom, hogy bár sok pénzük sosem volt, de a srác keményen dolgozott, a lány tanult a baba mellett, magántanulóként be is fejezte a sulit, aztán külföldre mentek, dolgoznak most már mindketten, és nagyon szépen nevelik a kisfiukat. Egyszerűen semmi rosszat nem tudnék rájuk mondani, tényleg jó szülők és el is látják magukat mindenféle értelemben, mégis valamilyen szinten azért a koruknak megfelelően viselkednek, leszámítva a bulizást, oda nem igazán járnak, mégsem lett belőlük megkeseredett, leharcolt minifelnőtt.

Szóval azt kell mondjam, elsülhet ez jól is, de tény, hogy ilyen fiatalon nagyobb rá az esély, hogy nem jól jönnek össze a dolgok, akár az anyagiak miatt, akár azért, mert még fejben nem nőtt fel a feladathoz az illető.

Húú micsoda nagy dolog hogy valaki fiatalon szült.

18 évesen szültem a lányom, szintén félbehagyva a tanulmányaimat.

Nem vagyok buta, se retaldált, gyerek mellett is be lehet fejezni a sulit, hipp hopp.

Mi is nehezen indultunk, azóta, képzeljétek, megint várandós vagyok, 22 évesen várom a MÁSODIK babánkat. Van férjem, dolgozik, eltart. Tanulok. Majd én is fogok dolgozni, egy valahogy természetes, de most babázni van kedvem.

Nekünk is vannak nehéz időszakok, albérletben vagyunk(egyenlőre)

Anyukám, férjem mamija nagyon sokat segít minket anyagilag, azért, mert ezt érzik természetesnek!!!

Mi is nyavalygunk állandóan, mert hiába dolgozik férjem vakulásig, nem fizetik meg, pedig kamionsofőr!!!

Neked meg semmi közöd hozzá, nem látsz bele az életükbe.