Ti milyen mértékben, meddig tartotok ki az előre elképzelt nevelési eleitek mellett?

Az én nevelési elveim addig tartottak, míg egyedül nem maradtam a gyerekkel. Hiába próbálom én egy adott elv szerint nevelni őt, ha az apjáéknál teljesen más elveket vallanak, vagy ha a nagymama egy harmadik fajta szemléletre esküszik... A lényeg az, hogy a gyerek érdekeit tartsuk szem előtt, de ne ő legyen a főnök, tehát ne tudjon kihisztizni semmit, ami szerintünk, felnőttek szerint nem jó (tehát pl. este 10-kor nyalóka, csak hogy egy extrém példát írjak).

Úgysem lehet elkerülni, hogy a bölcsiben, oviban is a saját kis "steril" környezetében maradhasson a gyerkőc. Amíg nem árt az elvek "felrúgása", addig szerintem nincs ezzel gond. Bár nyilván gyerek- és szülőfüggő minden szituáció...

Én be sem tudom tartani.

Egy alapelvem volt szülés előtt, hogy igazi "partner" anya leszek, aki majd megáll vele minden bokornál, kavicsnál, énekelünk, táncolunk a konyhában, miénk lesz a világ, móka kacagással fog telni az élet. Ez bébiszitter koromban két kicsivel tökéletesen működött.

Erre a háztartás, munka, de még babakorában a hajnali fejés, foltsikálás és minden egyéb, ami mindig van a gyereken felül pluszban, ugy leszív, hogy örulok ha energiam nincs is ugyan, de legalabb jut a gyerekre minőségi időm.

Most érzem hogy tényleg van két embert igényel egy gyerek, vagy egy teljes embert akinek a dolga csak a gyerek es a gyerek körüli teendők

Bébiszitterként vidám nevetős energiadus felnőttet kaptak a gyerekek tőlem, erre a saját gyerekem életében meg sokszor fáradt/mérges/passziv sz*r anya szerepel :(

Hiába akarom tudatosan tartani az alapelvem néha bőgni tudnék éneklés helyett..

Amikor a gyerekem egészségéről van szó, akkor nincsenek nevelési elvek. Alapból következetes vagyok, betegség esetén viszont sok minden borulhat. Ettől még nem adja fel az ember elveit, csak időlegesen, a gyermek érdekében felfüggeszti vagy lazítja.

Fenti esetben amin nem szabadna lazítani, hogy márpedig inni kell, ha tetszik ha nem. Hogy mit az ilyenkor mindegy, csak kerüljön megfelelő mennyiségű folyadék a gyerekbe.

Gyakorlatilag 100%-ban. Az én elveim zsinórmértékek, nem aprólékos dolgok: mindig őszinték vagyunk, szeretettel és türelemmel vagyunk egymás felé, a gyerek egyenrangú fél és nem kicsi, akinek nem számít a szava, mindig feltétel nélküli szeretet, törődés és teljes odafigyelés van a másik felé, támogatjuk mindenben. Soha nem azt mondjuk, hogy jajj, le fogsz esni vagy le ne ess, hanem azt, hogy ügyes vagy-kapaszkodj-meg tudod csinálni! Maga rendelkezik a testével, nem kényszerítjük arra, hogy idegenekkel testi kontaktusba kerüljön.

A cél az, hogy tökéletes érzelmi biztonságban nevelkedjék. A nevelésben nem hiszek, mert egyetértek Vekerdyvel: nem nevelni kell, hanem hitelesen együtt élni, példát mutatni. És mindig van időnk rá. Minden más csak részletkérdés.

Hasmenés esetén pont hogy vizet kéne inni, nem? Mert a tea vízhajtó.

Én pl. úgy terveztem, hogy nem nézhet majd tévét. De anyósomnak nem tilthatom meg, hogy a saját házában bekapcsolja a saját tévéjét, így meg már szinte születése óta látja a tévét a lányom.