Sajnos nem élnek már a nagymamák. Ti mernétek így babát vállalni és ha igen, hányat?

Persze hogy mernék, 2-t legalább.

Nekünk nincs a hétköznapokban nagyszülői segítség, mert az én szüleim meghaltak, páromé 270 km-re, de megoldjuk. Igazából azon gondolkoztunk hogy a harmadikat bevállaljuk-e így, de valszínű nem lesz harmadik, de nem a nagyszülői segítség hiánya, hanem amiatt mert nem lenne hozzá türelmünk.

Magunknak vállaltuk.

Anyósom 73 éves,segít sok mindenben de rábízni nem lehetne(bár ő mondta hogy jön vigyáz rá)de nem bír emelni hajolni,pelenkázni.Apósommal még sosem találkoztam,nem ismerem.

Anyám meg másik városban lakik,és dolgozik.Apám rokkantnyugdíjas,a 85 éves nagyanyám gondoskodik róla(el tudná látni magát, csak ez így kényelmes neki).

Nalunk sincs semmi segitseg egyaltalan. Kulfoldon elunk. Van egy nagymama majdnem 7000 km-re, es egy nagypapa 2000 km-re.... Ket gyerekunk van, mindent mindig egyedul oldottunk meg, nagyreszt en egyedul mert ferjem rengeteget dolgozik, este 11 elott nem er haza. Harmadik gyereket csak az anyagiak miatt nem vallaltunk tulajdonkeppen.

35/N

Persze, nem a nagyszülőkön múlik. Nálunk vannak nagyik, de még bőven dolgoznak mindannyian, mind a négy nagyszülő. Két gyerekünk van ettől függetlenül. Persze a nyári szünetek tök jók lennének, ha lenne nyugdíjas nagyi, bár hozzáteszem, én azt sem érzem korrektnek teljesen, hogy a nagyszülő teljes nyarát lefoglalja valaki gyerekcsőszködéssel, mert hát úgyis ráér, ha már egyszer nyugdíjas.

Ezeket meg lehet oldani bébiszitterrel, táborral, nyári napközivel, barátokkal, egyéb rokonokkal összefogva. Beteg gyerekkel táppénz, felváltva mehet anya-apa, így megoldható, hogy senki ne essen ki sok időre a munkából. Ügyeket intézni, pihenni, szórakozni szintén marad a bébiszitter, rokon, barát, akit be lehet fogni néha gyerekvigyázásra.