Hogy érdemes nemzeti vonatkozásban nevelni egy öt nemzetiséghez tartozó gyereket?

Ha itt éltek magyarországon akkor a magyart elsőnek és legfontosabbnak!

Utána a vietnámi és az olaszt németett.

Milyen nyelven fogtok hozzá beszélni?

Mi ennyire nem vagyunk bonyolult család, férjem olasz én magyar vagyok, de mivel kint élünk így az olaszra fektettjük a hangsúlyt.

Valóban eléggé bonyolult, a környezetemben egy kicsit egyszerűbb helyzet áll fenn, de azért megosztom veled, hátha segít.

Rokonom erdélyi magyar. Minden szempontból a magyar vonalat erősíti, viszont mivel a munkahelye és a lakókörnyezete román (nagyvárosban), ezért pl. nemzeti ünnepeknél ő is szabad. Szóval valamilyen szinten köze van a románsághoz is. Feleségül vett egy amerikai hölgyet, akinek a családjában vannak fehér és fekete felmenők is, a felmenői az országa két - egymástól távoli - részéből származnak. Így tehát a feleség is hozott magával legalább két vonalat.

A gyakorlatban ez náluk úgy működik, hogy vegyesen ünneplik a dolgokat. Például a hálaadás a feleség családjában nagyon fontos dolog, így Erdélyben is megtartják, mondjuk nem nagy összejövetellel, hanem csak a kis család és pulyka mint fő fogás. A locsolkodás, hímestojásfestés viszont náluk egyáltalán nem volt jelen, a feleségnek viszont olyannyira tetszik ez a hagyomány, hogy természetesen megtartják, illetve, amikor épp Amerikában voltak húsvétkor, akkor ott is ugyanúgy ünnepeltek, ahogy itthon. A román nemzeti ünnepeket természetesen ők sem ünneplik, viszont üzlet-nyitvatartás miatt alkalmazkodnak hozzá, és a gyerek is tudni fogja, hogy pl. azon a napon van az országegyesítés napja a románok szerint. Ennél mélyebben nem mennek bele.

A gyereknevelésben ez úgy különült el, hogy a most négyéves gyerek tudja, hogy egyes ünnepek mely családi réteghez köthetőek, például, hogy hálaadáskor az amerikai nagyszülőket köszöntik fel Skypeon. Angolul és magyarul beszél, románul pedig az óvodában tanítanak neki néhány szót.

Szóval szerintem a gyereknevelés praktikusan kivitelezhető és biztosan több szolidaritásra nevelhető az a fiatal, akinek ennyi nemzethez van köze.

Előttem már mindent leírtak, én csak a nyelvtanításra reagálnék.

Olyan helyen élek, ahol szinte minden család többnyelvű. A gyerekek hihetetlen nyelvérzékkel szinte magukba szívják a nyelveket. Én 10 éve tanulom a helyi nyelvet, 3 éves kislányom 4 hét ovi után már akcentus nélkül szólal meg. És hihetetlen a terhelhetőségük is. Ez nem is terhelés nekik, mert ezzel élnek együtt. Viszont a nyelvtudással egy olyan előnyt tudsz neki adni, amivel soha életében nem lesz munkahelykeresési gondja. Szóval a lehető legtöbb nyelvet tanítsátok meg neki.

Nálunk, a szülők úgy oldják meg, hogy az egyik CSAK az egyik nyelven szól a gyerekhez, a másik szülő CSAK a másik nyelven, a közös kommunikáció pedig a 3. nyelven van. És 3 nyelv egyszerre meglesz anyanyelvi szinten a gyerekednek!

ÁLLÍTÓLAG a többnyelvű gyerekek később kezdenek el beszélni, az én kislányom 2 évesen kezdett el beszélni (előtte csak szavak, fél mondatok voltak) és hát azóta csak akkor nem beszél ha alszik. :-) De olvass utána a többnyelvű gyerekekről szóló tanulmányoknak, fantasztikus dolgokat írnak róluk. Tehát nagyon érdemes a lehető legtöbb nyelvre megtanítani. A ti esetekben átgondolnám, hogy ki mennyit lesz a gyerekkel, ki fog rá vigyázni stb és aszerint elosztanám a nyelveket (tegyük fel ha a magyar nagyival sokat lesz akkor Ti más nyelven beszéljetek vele).

Szerintem az 5ből 3-4 simán mehet neki első pillanattól.