Mióta lett ilyen nagy sláger a "minden gyerek autista"?

igen, itt a gyk-n is van anyuka, aki mindenáron autizmust akar beszélni a gyerekébe(de már fóbiás jelleggel), közben mindennapi gyerekdolgokat hoz fel, amik normálisak gyerekeknél

kérdeztem hogy miért ilyen, miért feltétlezi csóri gyerekről mindig, van e a családban esetleg és abból indul e ki? de nem válaszolt.

lehet az internetnek köszönhető, hogy mindenki összeolvas mindent és közben laikus anyukák.

a suttogót az anyák 50%-a félreérti

sőt, neten is azt írják, hogy a suttogó szerintszinte robotként kell kezelni a babát és szigorúan kiságyban altatni meg stb, közben pon arról ír, hogy rugalmasan kell kezelni és hogyan szoktassuk hogy neki könnyebb legyen és el is ítéli pl a Ferber módszert(sírva hagyni elaludni, hogy szokja a kiságyat)

az értő olvasás sem megy.

Ha meg éppen nem bírt volna magával, akkor azon pörög, hogy hiperaktív.

Ez most két olyan kifejezés, amiről a többségnek halvány lila sejtelme sincs, viszont élvezettel ragasztgatja rá minden gyerekre.

Ha csendes, akkor autista, ha hangoskodik és szaladgál, akkor hiperaktív. Kész.

Nem kell velük foglalkozni, nem ő dönti el, ki milyen.

Azért látatlanba nem jelentenék ki dolgokat, meg pár óra után sem. Viszont szerintem egy anya egész nap különböző helyzetekben látja a gyerekét, tudja viszonyítani a kortársaihoz a játszótéren, a bölcsiben. Látja miben van lemaradva, miben más.

Én is láttam, hogy a lányom eléggé más, kb egy éves korától, akkor még az összes rokon azon a véleményen volt, hogy csak hisztis, csak akaratos, csak aktív, csak ügyetlen, még nem kell értenie, csak gyerek, minek magyarázom bele.

Aztán szépen lassan növekedett a lemaradás, egyre nehezebben viseli a változásokat és még mindig nem beszél. Annyi vizsgálatra kell mennünk(mostmár mindenki látja, hogy valami nem oké), hogy betölti a 3at, mire megtudjuk mitől más. Pedig mennyivel könnyebb lett volna, ha az elején megtudjuk, éd el tudunk járni fejlesztésre, ami neki van kitalálva.

És azt a sok hülyeséget sem kellett volna végighallgatnom, hogy bebeszélem magamnak, meg attól lesz ilyen, hogy aggódok, meg önbeteljesítő jóslat meg minden marhaság, amit csak el lehet képzelni. Én se stresszeltem volna magam, hogy talán az én hibám.

Szerintem senkinek sem kellene ebbe beleszólnia, csak mindenki olyan nagy szakértőnek hiszi magát. Persze a világ tele van beképzelt hülyékkel, de a határt tudhatnák, a gyerek egészsége és a nevelési tanácsok nagyon nem tartoznak egy kategóriába, a nevelési tanácsokon lehet vitatkozni, de az egészsége az orvosára és rám tartozik.