Anyukák, ki az, aki beismeri, hogy mindent megadná már, hogy kezdődjön az óvoda, iskola, mert hullára kész van a nyártól?

6-os vagyok ismét. Én megértem, hogy kert meg takarítás, de mindenkinek megvan a maga baja, hidd el!

Én megmondom, hogy ebben az időben tényleg csak azt csináltam meg, amit muszáj volt. De nincs bűntudatom. Nem vagyunk koszosak, viszont mindenki ki tudott kapcsolódni. Hiszem, hogy ezzel jobbat tettem a gyerekeimmel, a férjemmel és magammal. Ha majd minden visszaáll, nekem is máshogy lesz a napirendben. És a kérdésre-ismét válaszolva- ezt egyáltalán nem várom!

Na akkor lehet engem is támadni

4 iskolás, 1 ovis, ikrekkel itthon vagyok. Hogy várom-e az 1-jét? Nagyoon!! Imádom őket, jó volt a nyár de reggel 5-től este 10-ig zengett a ház. Most 8-tól 14-ig csend lesz, "csak" 2 gyerek. Bár 1.héten megtudjuk kiért mikor kell menni bár a legkisebb még napközis lesz. Majd kirándulunk iskolaiszünetekben is, még kihasználjuk az utolsó hetet, kevesebb mint 2 hét.

Sajnálom, ha támadásnak vetted. Nekem sincs segítségem, a férjem 7 után ér haza egyébként, ha nincs szabin, és akkor őt már nem fársztom a gyerekekkel vagy bármi mással. Ezt nem kell úgy felfogni, hogy "belédrúgnak". Csak máshogy állunk a dolgokhoz. Nekem is voltak most betegek, a meleg kikészítette őket (ráadásul a nagy melegben a betegségük miatt a légkondikat nem mertük használni), nyűgösek, hisztisek, egyfolytában mennének valamerre. Amikor itthon voltunk a fél napom a játszótéren telt ( a kicsi minden lépését figyelni kell szóval még nem az van, hogy olvasok a padon), de ha nem ezt csináltuk, akkor a medence mellett örködtem. Egyfolytában mozgásban voltunk, nem mint akkor amikor ovi van. És én is élveztem ezt velük komolyan. Hogy gél 9-kor nem kellett a fürdőbe kergetnem, időre fektetnem, mindent kivasalnom, stb..

Ma is ebéd előtt 100 vizibombát csináltunk a férjemmel. A gyerekek arca, amikor látták ahogyan egymást is dobáltuk, mindent megért. Hiába volt óriási sírás, amikor elfogyott. Imádtam minden percét.

Szóval igen, nálunk is van sírás, eltört pohár, betegség, ordítás, verekedés, hiszti, esti nyűglődés, örökös pörgés, zsongás. De nekem ez fog hiányozni. És a tudat például, hogy rendesen eszik, mert az oviban az ugye nemigen megy. Az ordítást sem várom majd, ami minden reggel jön. A kapkodást. A lányom nem szeret az oviban, és nekem sem jó érzés látni az arcocskáját, amikor ott hagyjuk. Ez sem hiányzik. Az sem, hogy du rohanhatok érte.

Én így látom, de neked ezt nem kell bántásnak felfogni.