Nektek hány TSMT foglalkozás kellett, hogy elkezdjétek látni a fejlődést?
Nálunk tilos ordíttatni a gyereket.mert csak a pozitiv elmenyek fejlesztenek, a gyermeknek parnernek kell lennie.
Első otthoni háziknál csak röviden és pár gyakorlatot csináltunk csak, napokon át nyujtva az egy egy feladatra szant időt es napok mulva csinaltuk huztomban elejetől a végéig.örömmel rohan be a tanárhoz is..
Pár na mulva már feltunt hogy maga csinál egy ket gyakorlat elemet csak ugy játek kozben.
Ahogy pl én mondokazok is vele.azt is magátol mutogatja néha.
Szereti.
Otthon tornáztunk naponta. Három hónap után már zongorázni lehetett a különbséget. Ezt mások véleménye alapján mondom, mert én annyira figyeltem a gyereket, hogy már azt sem tudtam, mi az, amit látok, és mi az, amit képzelek.
Nem ordított egyáltalán, de nyaggatni kellett. Meg nehéz volt nagyon, egy 18 kilós gyereket napi szinten emelgetni, forgatni, a 40 fokban is, a szállodai szobában is a nyaraláson... de megérte. Na meg apját rávenni az egészre, meggyőzni, hogy ez kell és jó és fontos... szerintem ő csak utólag látta be, hogy nem volt ez hülyeség.
Fél évi otthoni mosolyogva kínlódás után álltunk át a heti egy csoportos tornára.
Enyhe testtartáshiba(fejét enyhén oldalra biccentve tartja, alig észrevehető, de mivel minden irányban mozgatja, nincs preferalt oldal, orvosok nem foglalkoznak vele.valoszinű az anyaméhben lehetett kényszertartásban, abbol maradt meg.csecsemőként a 3. hónaptol lehetett észrevenni plusz C tartás is lett belőle 7. hónapra de mindkét irányba forgott, aludt szivesen oldalt hason háton, igy azzal sem foglalkozott senki, még a dévényes is elküldött.viszobt egy másik nyujtogyakorlatokat javasolt ami nem hatott semmit.orvos kérésemre nem utalt be vizsgálatokra hogy tudjam hogy izomhegesedésről van e szo es amiatt rövidülhetett feloldalon a nyakizom, vagy szimpla izomkötöttség.de mivel semmifele masszázzsal nem gyogyult, igy gondolom az első.de nem műtik meg (ami rutinműtet lenne es tökeletesen helyreállitaná, mert mozgáseltérést nem okoz).
Én meg nem akarom hogy a fejlődő csontozata, gerince, de még a látása is erre épülve alakuljon es kesőbb gerincferdulese, csipőbajok, látás-es ki tudja még milyen vonzatai legyenek)
Az egyetlen es legutolso remény, hogy a nagymozgásokkal, egyensulyérzékeléssel talán a szervezet fogja saját maga kompenzálni.vagy hogy kinövi egyszer.
Sajnos hitem az nincs.de hordom tornázni heti ketszer.itthon nem szeretem csinalni a feladatokat, mert folyamatosan kudarcként szembesülök vele, hogy még mindig ferdén tartja.
Gyogypedagogus meg szakszolgálatosok már ott tartanak fogadjan el a gyermekem olyannak amilyen...ennyire foglalkoznak vele...igy maradt a tsmt.
((Plusz egyik karja gyengébb(féloldalasan is kuszott), dehát megint ott tartunk hogy mozgásban nem korlátozott, igy azzal a tsmt -s sem foglalkozik, arra már probálok fátylat vetni.de valoszinu a ferde nyaktartas miatt van ez is hogy nincs egyforma erő mindkét karjában es még ugye nincs jobb-bal kéz vagy oldaliság kialakulva mert nincs 3 éves)
Kedves utolsó válaszoló! Ha a kéz aszimmetriával nem foglalkozik a terapeutátok, lehet hogy másikat keresnék.
Nálunk ez egyértelműn probléma volt, és a fejlesztés egyik fő iránya is, hogy megszüntessük. A fiamnál a dominancia vizsgálatokban világosan mutatta a jobb oldal dominanciáját (szem fül kéz láb), ennek ellenére mindent ballal csinált, bal kézzel fogta a ceruzát, az evőeszközt, szimmetrikus gyakorlatoknál a bal kéz ért le először stb... Nálunk a bal agyféltekében van az éretlenség, ez érinti a beszédközpontot, és ez okozza az aszimmetriát is. A torna hatására nagyon sokat fejlődött!! Most már rendesen használja a jobb oldalát, jobb kézzel eszik stb.
Én nem adnám fel ezt a helyedben, csak meg kell találni a jó szakembert hozzá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!