Tudna esetleg valaki tanácsot adni nekem? Kicsit egyedül érzem magam a problémával.
Már egy ideje nagyon szeretnék kisbabát, ezt a férjem is tudja, mert már többször a tudtára adtam és beszélgettünk róla. Ő is szeretne efelől semmi kétségem.
Viszont sajnos lakáshitelünk van, ami nem kevés havi szinten kb (90 ezer ft), ez jelenti a problémát. Eddig 2-3 évben maradtunk,hogy ennyit várunk,de a minap azt mondta, ha úgy áll a dolog és sikerül jobb állást találnia, akkor már akár jövőre is bele tudunk kezdeni. Ennek én nagyon örülök, de nem is akarom magam 100%-ig beleélni, mert mi van, ha csúszik a dolog mégis.
Sajnos szinte napi szinten eszembe jut a gyerek dolog, de nem szeretnék türelmetlen lenni.:( Tudom, hogy a jövőre az úgysincs már messze, csak néha nem könnyű, hiszen mindig látni az utcán is kismamákat vagy pici babákat és akarva akaratlanul eszembe jut a téma.
A munkám is monoton és az sem köti le igazán a figyelmemet, sokszor elkalandozom.
Van egy legjobb barátnőm, vagyis már nem tudom, hogy annak hívhatom-e. Vele mindenről tudtam beszélni, tényleg olyan dolgokat osztottam meg vele, amit senki mással, de valahogy úgy érzem, hogy már rá sem számíthatok igazán.:(
Pedig nagyon jól esne, ha vele is meg tudnám ezeket osztani, ami nyomja a lelkemet. Bármikor telefonon beszélünk vagy találkozunk az szétment kapcsolatáról panaszkodik és szinte csak 1-2x kérdezi meg, hogy velünk mi van, de utána rögtön témát vált és a volt pasijáról beszél, de órákon keresztül. Úgy érzem, hogy arra sem kíváncsi, hogy velem/velünk mi van és ez nagyon rosszul esik.
Neki én mindig támasza voltam, de mióta házas vagyok annyira nem számíthatok rá már úgy érzem sokszor csak kihasznál.
Szóval úgy egyedül érzem magam ebben a témában, pedig olyan jó lenne valakivel ilyenről beszélni, akit érdekel is és megérti, ami bennem zajlik.:(
Mit tanácsoltok? Hogyan foglaljam le magam? Illetve a barátnőmhöz hogy viszonyuljak?
Köszönöm kedves 2-es a válaszodat.
Azt elfelejtettem leírni, hogy anyagilag nem állunk rosszul, tehát a mostani bevételünkkel is tudnánk babát vállalni, csak akkor nyilván kevesebb nyaralás lenne, jobban be kellene osztani a pénzt stb.
Biztos, hogy van benne egy irigység, de szerintem ez tudatalatti nála, mert már többször mondta, hogy tudja, hogy miken mentem keresztül és megérdemlem, hogy boldog vagyok és megtaláltam az életem párját.
Meg ami fura volt, hogy nemrég azt mondta, hogy majd mi várjunk a babával, hogy ha neki és nekünk gyerekeink lesznek, akkor max 2 év legyen köztük. Én nem kérnék ilyet tőle, hogy azért várjon a babával, hogy a gyerekeink között ne legyen nagy korkülönbség.
Kedves 1-es!
Nagyon félreértettél valamit...
Nem azért szeretnék gyereket, mert unatkozom és nem akarok dolgozni vagy nem szeretem a munkámat, hanem azért mert szimplán gyereket szeretnék. Pusztán anyai ösztönök működnek bennem már kb 1 éve.
Ez miért olyan meglepő??
Egyetértek azzal a válaszolóval, aki azt írta, hogy mi van, ha nem jön össze rögtön. Pl. nálunk is 4 év kellett hozzá.
Ha anyagilag megtehetitek és a párod is akarja, akkor minek várni? Különben is, ha sikerül, akkor is még 9 hónap, tehát már itt is lesz a jövőre időpont :) Kifogást mindig lehet találni, hogy miért épp nem jó.
Vágjatok bele! Hajrá!!!!!!
" Azt elfelejtettem leírni, hogy anyagilag nem állunk rosszul, tehát a mostani bevételünkkel is tudnánk babát vállalni, csak akkor nyilván kevesebb nyaralás lenne, jobban be kellene osztani a pénzt stb. "
Neked kell mérlegelned, mi a fontosabb: a több nyaralás és kevesebb sprórolás, vagy anyává válni és családot alapítani.
Ha ilyen helyzetben lennék, biztosan nem várnék, már csak amiatt sem, mint amit a többiek írnak. Nem mindig csettintésre jön a baba.
A barátnődet illetően pedig: én úgy látom a leírtak alapján, hogy csak kihasznál, lelki-szemetesláda vagy számára. Nekem is volt ilyen "barátom", meg is szüntettem a kapcsolatunkat, mert ez nem igazi barátság.
Egyet kell értsek a "mi van ha nem jön össze" válaszolókkal, már csak magamból kiindulva is. Én is 9 évnyi várakozás után estem csak teherbe (persze közben volt egy csomó vizsgálat, beültetés...stb...)
Az a baj, hogy a meddőségi klinikák a mai világban már sajnos igencsak zsúfoltak, pl. a 10 évvel ezelőtti rátához képest. Rengeteg meddő pár van, már csak az ismerősi körömben is. Az orvosok ezt az életminőség romlásával magyarázzák, de igazából nincs rá megfelelő válasz.
És egyre többen és többen vannak, akiknél nem jön a baba. Én nem várnék sokat ezzel.
(28 voltam mikor nekiálltunk, most 37, és az első végre sikerült, de több sajnos már idő hiányában nem fog menni)
14 hkm
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!