Alkalmazzák ma még a kukoricán térdepeltetés mint büntetést?

Ne haragudj, de ez a kérdés több sebből vérzik. Azt írod, ma alkalmazzák-e ezt a módszert, utána meg, hogy az "áldozatok" beszámolójára vagy kíváncsi, de egy mai óvodás nem fog neked a gyk-n válaszolni. Esetleg azt tudhatod meg, hogy pár évtizeddel ezelőtt mennyire volt ez elterjedt. Erre azt tudom felelni, hogy az én köreimben semennyire, és olyanról sem tudok, aki ma így büntetné a gyerekét, de a nagy számok törvénye alapján biztos előfordul.

Viszont olyanról sem tudok, aki még soha ne csapott volna a gyereke kezére vagy popsijára. Viszont ezt bevallani nyilvánosan, akár még egy névtelen fórumon sem igazán szokás.

Utoljára a nagymamám fenyegetett ezzel, amikor még ovis/kisiskolás voltam, de igazából ő sem mondta komolyan, mivel sosem váltotta be ezt a fenyegetést. Még a porolóval való kifenekelés volt az, amit mindig kilátásba helyezett, ha unokatesómmal rosszak voltunk, azt néha a kezébe is vette, de ennyi bőven elég volt ahhoz, hogy abbahagyjuk, amit csinálunk. Igazából sosem bántott minket, ma meg már jókat röhögünk ezeken :)

Én még csak fenyegetőzni sem szoktam ilyesmivel, bár a fiamnak párszor megemlítettem, hogy régen szokás volt ilyen büntetést adni, és ha esetleg úgy érzi, hogy a szép szó nem használ, akkor szóljon, és kipróbálhatunk egy-két régi klasszikust, de tudja, hogy ez csak vicc :D Egyébként nem szoktam testi fenyítést alkalmazni. Talán pici korában, olyan 3 évesen lehetett utoljára olyan, hogy rácsaptam a kezére vagy a popsijára (nem nagyon), mert valamit sokszori tiltás ellenére is megcsinált, olyat, ami veszélyes. Mondjuk nála a popsira csapás még totálisan feleslegesnek is bizonyult, mert azon csak röhögött. De amúgy inkább a más jellegű büntetés működött nálunk, ha nem hallgatott a szép szóra (sarokbaállás, nincs édesség, nagyobb korában tévémegvonás, ilyesmik).