Milyen típusú szülő legyek?

Ezt nem lehet előre megtervezni. Én pl nagyon következetes vagyok, de mikor még terhes voltam nem tudtam, hogy ilyen leszek, csak jött.

Láttam különböző műsorokat, ahol alvászavart étkezési zavart stb oldottak meg szakemberek és meglepődtem, hogy néhány dolog nálam ösztönből jött.

Például. A műsorban az egyik baba nem akart a szobájában aludni csak az anyjával. A szakértő azt mondta, hogy tegyék a gyerekszobát barátságossá és napközben játszanak ott, hogy a gyerekben szép emlékek legyenek a szobával kapcsolatban. Én ezt nem fogalmaztam meg, de a kezdetektől fontosnak tartottam, hogy a kicsi szeresse a szobáját és mindig valami különleges dolgot adtam oda a szobában. Van egy baba amit csak a szobában kap meg és csak ott játszhat vele, csak egy kis rongybaba, de ő különlegesnek tekinti.

Egy másik elmélet szerint a gyerekeknek irányításra van szüksége és napirendre. A napirendet csak az étkezésekkel és a fürdés időpontjával lehet beállítani.

Az irányítás csak annyi, hogy te határozod meg mikor mit csináljon. Mikor eszik alszik játszik.

A szomszéd kisfiú csak 15 hónapos és ő dönti el, hogy mikor mit szeretne enni mikor akar aludni stb.

Egy 15 hónapos baba nem tudja mi a jó neki. Náluk az is előfordul, hogy az ebédet este 6 kor eszik meg. Éjjel óránként fent van. Na ez gáz.

vAn olyan gyerek aki automatikusan 3 óránként szopizik, de az én babám nem ilyen volt. Az első napokban óránként félóránkért cicizett, mert csak az elejét szívogatta a tejcsinek és nem lakott jól, lusta volt. Egy hét után én is lusta lettem és majd meg döglöttem a fáradtságtól. Átálltunk a 3 órázásra és szigorúan betartottam.

Így alakult ki a napirendünk ami +_10 perces késésekkel működik.

[link]

Írd be a keresőbe: szigorú szeretet!

Rengeteg szeretet és egy kis szigor és határozottság.

Viszont néha sokkal többet ér, ha komolyan megbeszéled a dolgokat vele, mintha minden áron "tekintéllyel" akarsz igazat szerezni magadnak. Legalábbis, amikor már nagyobb, és megérti. De elég hamar megértik a gyerekek, 2 éves koruk körül már a komolyabb dolgokat is meg lehet velük beszélni.

Még annyit, hogy én is a "tekintélyelvvel" kezdtem, de amikor nagyobb lett és már igazán jól tudtunk kommunikálni, rájöttem: sokkal többet ér, ha szeretettel és ésszerű meggyőzéssel mondom el neki a dolgokat, mint ha csak "pattogok". Azóta sokkal türelmesebb, kiegyensúlyozottabb.

megvan már a gyermeked, vagy csak tervezitek?

Azért kérdem, mert szerintem ezt nem lehet eldönteni előre, folyamatában derül ki. Pici gyermeknél amúgy sem tudsz pl. barátnős anyuként nevelni. Nekem csak annyi volt a kikötésem, hogy olyan szülő legyek, akinek a gyermek bármit el tud és el is mer mondani. Ha hülyeséget csinált, megszidom, de tudnia kell, hogy miért szidom meg. Fontos a következetesség is, és az, hogy foglalkozol vele, nem azt jelenti, hogy mindent megengedsz neki. Szerintem ez idővel kialakul benned. Egyet ne hagyj (látom anyám példájából): hogy a gyerek a fejedre nőjön és cselédnek használjon.