Szerintetek érdemes második gyereket vállalni?

Én személy szerint kettőt terveztem, aztán amikor megszületett a fiam, eldöntöttem, hogy nem lesz testvére. Férjem eleve egy gyereket akart.

Pedig minden rendben volt a terhességgel, szüléssel, anyagilag sem állunk rosszul, a házban is van hely.

De valahogy egy gyerekkel teljes az életünk.

Üljetek le, és minden indokot felsorakoztatva beszéljétek át, legyen-e még egy gyereketek. Ezt nektek kell eldöntenetek.

én biztos hogy megadnám a feleségednek a 2. gyereket, és a gyerekednek a testvért...de belőlem a nő beszél.

Bár ahogy leszűröm, azért nem éheztek, ha egy szobában is, de azért fel lehet nevelni tisztességben két gyermeket is, főleg ha képzed magad, és van kilátás jobb fizetésre is...ha egy kicsit is vacilálsz, inkább vállald be, mert egy életre bánni fogod, pénzből mindig lehet majd eleget keresni...de a feleséged biológiai órája nagyon ketyeg.

Szerintünk nem tudhatjuk.

Nálunk nem volt anyagi akadály, a lakás mérete is megfelelt, de mi is egy gyermeket terveztünk, és vele teljes az életünk. Szerintem képzeld el magatokat öt-tíz év múlva.. Hogy szeretnéd látni a családotokat? Szerintem ez alapján döntsetek inkább, ne idegenek véleménye szerint.

Én nem fosztanám meg a gyerekemet a testvértől.. az egyik legnagyobb dolog, amit adhatsz neki, hogy testvére van.

Írod, hogy esély van, hogy rendeződnek a dolgok, képzed magad. Normál esetben az lenne a sorrend, hogy előbb kicsit jobb körülmények, aztán a 2. gyerek, de ha sürget az idő, akkor tényleg minél előbb kell dönteni.

Beszéljétek át, higgadtan, nyugodtan!

Szerintem így nagyon nehéz lenne.

A gyereknek nagyon jó a kiskorkülönbségű tesó. Egész életében sokat fog jelenteni, főleg, hogy nem fiatalok lesznek a szülei, amikor felnő.

Nagyon nehéz 2 kisgyerekkel mindenhogyan.

A gyereket mindenkinek nagyon kell akarni, különben az agyvérzés közeli állapotokban az egész a másik szülőre lesz nyomva.

Az anyagiakról nem írok, mert azt mindenki magának tudja felmérni, mi fér bele a keretbe.

Valóban az idő is sürget, de ebben a korban és helyzetben én az egészet rábíznám már a véletlenre. Ha jön 1 éven belül, akkor oké, ha nem hát már van egy akkor is.

Mi úgy éltük meg, hogy 3-at szeretnénk, párom 38, én 33 vagyok és kettő van, 1,5 év különbséggel.

Akarjuk a 3.at is és valószínűleg az idő és a két gyerek közti különbség miatt őt is 1-2 év különbségen belül vállaljuk. Nekünk az anyagiakkal nem nagyon kell jelenleg számolni, de van mit rendezni a háttérben. De, mi ezt így eldöntöttük, akarjuk és azon vagyunk, hogy sikerüljön mindent megteremteni hozzá párhuzamosan a gyerekekkel.

A ti helyzeteteket ti látjátok, hogy mennyire nehéz. Én a helyetekben leülnék, fognék egy papírt, és mindent kiszámolnék, pro és kontra érveket sorakoztatnék fel. Nagyjából már tudjátok, hogy egy kisbaba "mennyibe kerül", milyen cuccok maradtak meg, miket kell megvenni, mit tudtok olcsóbban/használtan megvenni. Hol lehet még spórolni kicsit. Mi eleve 2-t terveztünk, az anyagiakkal sem volt baj, és nem is bántuk meg. A gyereknek a legnagyobb ajándék a testvér. Mondom ezt úgy, hogy egyke vagyok, és nem szerettem, annak ellenére, hogy mindenkinek én voltam a szemefénye, és mindenem megvolt. Egy testvér nagyon hiányzott, és hiányzik most is. A testvér felnőtt korban is testvér marad, jó esetben, és később is ott lesznek egymásnak, pl. ha ti már öregek/betegek lesztek.

Szokták mondani, hogy ahol egy elfér, ott elfér még egy. Ezzel azért nem értek teljesen egyet, egyértelmű, hogy 2 gyerek többe kerül, esetlegesen több lemondás. Minden tényezőt vegyetek figyelembe, ha tudtok, kérjetek segítséget! Mellesleg minden tiszteletem a tiéd, hogy felnőtt fejjel nekiálltál tanulni, hogy jobb körülményeket teremthess a családodnak, ez nagyon szép. Én kívánom nektek, hogy ha szeretnétek, lehessen még egy babátok. :)