A lehetosegekbol adodoan nem mindenkinek valo a nagycsalad?

Én pont így vagyok. Plusz nekem az idegeim sem bírnának több gyereket. 1 pont elég.

Nem vették fel bölcsibe se pl, csanába írattuk. Megtehetjük. 2 gyereknél már nem biztos. És igen, ki hozza viszi, ez is kérdés. Nálunk sincs senki, akit "ugrasztani" lehetne, ha gáz van.

Bár rám is mindenki ufóként néz, hogy kijelentem, nem lesz testvére a fiunknak.

Egy ismerősöm, mikor az első gyerekét várta, csodás álmokat dédelgetett a nagy családról, 3-4 gyerekről. Aztán megszületett a kislánya marha nehéz szüléssel, aztán két évig nem aludtak.

Azóta elhajtanak mindenkit, aki érdeklődik, hogy mikor jön a következő.

Nekem 4 van, bár sosem terveztem ennyit, csak a 2 gyerek mellé besikerült váratlanul egy ikerpár:-)

Nem vagyok egy nagyon anyuka típus, ha értitek, a türelmem is véges.... Nemsokára megyek vissza dolgozni, szerencsére 8-4-ig vagyok, így odaérek oviba, bölcsibe. De én maximálisan megértelek. El sem tudom képzelni, hogy ha pl a szülők műszakban dolgzonak, hogy oldják meg. Ne másokkal törődj!

Egyetértek az előttem szólókkal, mindenki maga kell hogy tudja, mire van predesztinálva. A tapasztalatom az, hogy a „jóakarók” egy pár évig kérdezgetik, mikor jön a kistesó, aztán már nem. A véleményem pedig az, hogy tapintatlanság, korlátoltság ilyet kérdezni valakitől. Mindenkinek lehet véleménye, de egyikünknél sincs a „bölcsek köve”, hogy tudjuk, érezzük, mi a jó a másiknak (sajnos sokan azt sem tudják felmérni, nekik mi a jó).

Ebbe belegondolva, igen, azt kell, mondjam, kakutttojás vagy, azért, mert felmérted, mit szeretnél, mit bírsz, és a társadalmi nyomás ellenére kiállsz emellett. :)

Ha elbizonytalanodnál, írok egy ellenpéldát: ismerős családnak 7 gyereke van (a legkisebb 3 éves), vidéken laknak, apuka Angliába jár dolgozni, anyuka Bp-re (naponta!). A gyerekeket bébiszitter neveli. Ez is egy opció, nyilván nekik jó valamiért. Hogy a gyerekeknek jó-e, nem tudom. De ha így élnél, akkor is sokán furán néznének rád szerintem. :)