Mi a véleményetek arról az apáról aki veri a gyermekeit? Meg lehet neki valaha bocsátani?

hát amíg nem változik nem lehet megbocsájtani.

minket is vert az (nevelő)apám, anyámat is. mi voltunk a 2nővéremmel a cselédjeik. azt kb 12 éves voltam hogy szétmentek anyuval. teljesen megváltozott. utána még sokszor volt hogy együtt laktak, pl apu segített felújítani a házat, addig odaköltözött, mert nem volt hol laknia...de nem bántott, nem kiabált velünk soha többet. már 23éves vagyok, teljesen megbocsájtottam neki. szeretem, ő is szeret. imádja az unokáját. tehát én meg tudtam bocsátani, de ahhoz az kellett hogy ne emeljen rám többé kezet. én a te helyedbe tuti nem menne, minél előbb elhúznék otthonról.

Szerintem apukádnak segítségre van szüksége. Egyszer-egyszer én is odacsaptam már a lányomnak, bevallom, és szégyellem is. Na de megverni... Hajánál fogva vonszolni... Nagyon szomorú. Valami nem stimmel apukádnál.

A kérdésre válaszolva: nagyon nehéz megbocsátani egy olyan szülőnek, aki bűnöket követ el a gyerekei ellen. Sokáig tart, talán egy élet sem elég rá. Ha majd szülő leszel, és te is követsz el hibákat (ha nem is ekkorákat), kicsit másképp fogod látni, de nehéz lesz akkor is. Én küzdök apám emlékével már 20 éve, és még csak kis lépéseket sikerült tennem.

Enyém is hasonló. Régen sokat ivott akkor még rosszabb volt. Tele vagyok ehhez hasonló rossz emlékkel... Szerencsére betegsége miatt meg talán kezd benőni a feje lágya, illetve én se hagyom már magam ezért normalizálódott a helyzet. Most már csak simán elélünk egymás mellett, többnyire kikerülöm a lakásban amennyire lehet, nem beszélgetünk, csak vagyunk. Természetesen most is vannak konfliktusok, de kizárólag szóbeli. Várom már hogy elköltözhessek végre, de a suli még ha felvesznek mesterre legalább 3 év...

A legszomorúbb ebben, hogy bizonyított a nevelés hatása a gyerek személyiségére nézve, és ez nem az a támogató közeg ami egy egészséges embert tud nevelni. 21L

számomra ez nagyon összetett kérdés (ha a leírást nem nézem).

az amit később leírsz, hogy belétek rúg, a hajatoknál fogva húz végig a szobán, az nagyon durva, az számomra megbocsájthatatlan, főleg ha nem egyszeri dolgok ezek.

viszont ha csak a kérdést nézem, nekem volt, hogy apám adott pofont vagy tarkóst. de tudom, hogy megérdemeltem őket, és mai napig tűzbe mennék apukámért, mert mellette mindent megtett értem/értünk, és ki tudja mutatni mennyire szeret minket és én is nagyon szeretem őt.

szóval a mérték alapján nálatok azért keményebb a helyzet. érzed egyébként hogy amúgy szeret titeket? a kifogásai, a munkahelyi gondok valóban komolynak tűnnek? a vőlegényem is vezető beosztásban dolgozik és soha nem bántott/bántana engem vagy a fiunk, de ahogy meséli mik vannak, hát én lehet beleroppannék, amekkora döntéseket kell meghozni, amilyen stressz éri őt. van valaki a családban akire felnéz, hallgat (mondjuk egy báty, vagy élnek még az ő szülei, a te nagyszüleid)?

te nem tudsz elmenni dolgozni, és a saját talpadra állni vagy egyetemre jársz? mert akkor nem kellene ezt elviselni, keresnél egy albérletet, nem lennél ennyire "rászorulva".

Talán ott van a lényeg,hogy lazán,poénosan beszólsz,mint,ahogy egy normális szülő a normális gyerekével húzza egymást.

Pedig tudod,hogy több szempontból sem normális sem az ember,sem a viszony.Igaz?

Gyáva féreg az apád, a tipikus vagány csávó... akire bukhatnak a nők, nem csodálkoznék ha megtudnád hogy csalja fűvel fával anyádat. Ilyen embereket jól pofán kellene verni, mit képzel ez hogy kezet emel a gyerekeire.Azt javaslom ha még egyszer megver bárkit és aztán jön ölelkezni vert jól fejbe vagy gyomron és jelentsd fel bátran!

Soha nem szabad az ilyen embereknek megbocsátást tanúsítani mert akkor újra bántalmazni fog tittek, a tulajdon nevelő apám erre az élő példa.

Szintén átmentem ezeken.

Most 18 éves vagyok.

3 éve eltűntem otthonról,leléptem ideiglenesen rokonokhoz,aztán mikor már minden rokonommal megszüntettem a kapcsolatot akkor csak a barátaimra és az ő családjaikra tudtam számítani.

Most itt vagyok egy családnál aki befogadott.

Kényszerbeteg vagyok,öngyűlölet miatt csökkentértékűségi zavarom van,disszociatív személyiségzavar előrehaladott állapota áll fenn nálam,és már több majdnem sikeres öngyilkossági kísérletem volt.

De ezt még megbosszulom...

Emlékezz rá kik a barátaid,de az ellenségeidre még jobban...