Mivel nyugtatod magad, ha egyedül vagy a gyerekkel és félsz, vagy baj van?

Egyszer volt ilyen, akkor a konyhában fogtam egy nagy kést és kimentem körbenézni.

Mivel sok olyan munkakörben dolgoztam, ahol a pókerarc előny, mondhatni elvárás volt, szükséghelyzetben elég könnyen el tudom rejteni az érzelmeimet.

Persze hirtelen ijedtség kivétel (egyszer leszakadt tányérokkal együtt a konyhaszekrény két méterre tőlem), de akkor is inkább lemerevedek csak pár pillanatra.

hát jó volt ezeket olvasni :) baseballütő, fémpálca párna alatt :)

én 3 hetente vagyok itthon egyedül a fiammal egész éjjel. két ajtó van, mind a kettő zárva, kulcs benne, kicsit elfordítva. ablakok csukva. ennyi. telefon kéznél. kertes házban lakunk, viszonylag nyugis környék, de van azért betörés, szomszédoktól szoktam hallani hogy ezt azt vittek el...de hozzánk még nem próbáltak bejönni. de hogy mit csinálnék ha mégis? fogalmam sincs. férjem 15percen belül hazaérne, mikor elfolyt a magzatvizem ez be is bizonyosodott, de ez idő alatt sok minden törtéhet, nem tudom nem voltam még hasonló helyzetbe sem, fogalmam sincs mennyire jönne ki belőlem, az amúgy szinte nem is létező vadállat.

Mi olyan lakóparkban lakunk, ahol van biztonsági őrség és kamerák, ráadásul jó messze a főbejárattól. Szerintem ide lehetetlen betörni, legalábbis eddig mindig elkapták azt, aki próbálkozott.

Korábban egyedül éltem egy zűrösebb környéken, ott azzal nyugtattam magam, hogy ha baj van, csak meghallanak a szomszédok. Szerintem panelban hasonló a helyzet.

Egyébként veszély esetén kiválóan tud működni az ember, főleg ha arról van szó, hogy meg kell védeni a gyereket is. Engem egyszer támadtak meg az utcán, de még fel se fogtam, hogy mi történik, már hárítottam. Pánikolni akkor nem volt idő, csak később jutott el az agyamig, hogy mi történhetett volna.