Mihez kezdjek egy ilyen családtaggal? Egyszerűen idegesítenek ezek a dolgok?

Teljesen mindegy,hogy kiről van szó,nem nagyszülő és nem dédszülő,úgymond a fiamnak és nekem is "senkim",de amikor jönnek a nagyszülők,ő is jön velük. Ma is itt voltak. Öltöztettem a fiam,hogy elmegyünk autóval a nagypapival. 2 éves gyerekről van szó. A múltkor szegény behányt az autóba,azt hittem csak a szokásos hisztit űzi,nem vettem a jelzéseit és megtörtént a baj. Ez a nagypapa kocsijában történt és aláírom,hogy emlékezhet rá a fiam,de itt nem erről volt szó. Szóval adtam rá a gatyát,ő pedig,miután ráadtam,megnézte magát. Mindig ezt csinálja,ez a szokása. Viszont,közben épp mondta ez a családtag,hogy "mész a papa autójával?" Utána történt ugye a szokásos ruha csekkolás a fiam részéről és ez a vki állította,hogy most azt mutatja,hogy a múltkor hányt... Mondtam,hogy biztosan nem. Este beszéltem a nagymamával,ő akkor nem volt itt. Meséli,hogy hallotta,hogy a fiam mondta,hogy "Opel" és lehajolva dugta ki a nyelvét... Hozzá már így jutott el a történet :D kicsit nevetségesnek gondolom és egyszerűen nem értem,hogy miért kell hazudni? A másik,hogy mindig kérem,hogy ne pöszezzen neki az illető és ne úgy mondja vissza a szavakat,ahogy a gyerek,mert pl a bácsi nem "bábá",ahogy a fiam mondja,hanem bácsi. Ő persze semmibe vesz,mindig azt ismételi el,amit a fiam mond. Ma rászóltam és szinte megsértődött,hogy nem ő mondja neki,hanem a fiam mondja így... Komolyan,mintha fogyatékos lenne. Nem értette meg ezek szerint,de mindegy is. Nem szeretem,ha a közelében van a gyerek,de hetente egyszer muszáj lenne elviselnem. Hogy lehet az ilyet kezelni? Csak nekem nem megy? Bocsánat,ha hosszú és esetleg érthetetlen,van még ezer más hasonló példa,de nem írom le.