Volt még valaki nyaralni kisgyerekekkel olyan rokonnal, vagy baráttal, akinek nincs gyereke? Hogy viszonyultak ők a gyerekekhez?
Barátokkal voltunk egy hetet nyaralni, olyanokkal, akik egyébként nagyon szeretnek a gyerekeinkkel lenni (kb két hetente egy délutánt találkoznak). Most viszont nagyon látszott rajtuk, hogy fárasztóak nekik a gyerekek, egy idő után rendesen kerülték, és mindig lerázták őket valamivel. Két alapvetően nyugis kislányról van szó.
Ti hogy vettétek észre, hogy mások, akiknek nincs gyerekük, hogy viselkednek, ha napokra összekerülnek gyerekekkel?
"pedig nem rosszalkodnak a gyerekek, csak irritálja őket, hogy nem tudnak csendben csak ülni a kaja felett és cigizni, mert esetleg 3 gyerek fogócskázik."
Azért a lakásban fogócskázni míg mások ebédelnek pont eleven gyerekere vall. Na ez az sok szülő saját gyerekében nem látja hogy igenis fárasztó.
egyik esetben amikor én vagyok a nem gyerekes fél:
mindenki pesztrának használ, minden rokon(vagy bnőim) beszélget mindenkivel és mindenki lesz*rja a saját gyerekét én felügyelek mindig hogy ne legyen baj, mert azért elég kicsik is vannak és egy értelmes felnőtt beszélgetésem nincs, mert én a gyerekekkel kényszerülök lenni amolyan kimondatlanul.
másik esetben amikor én vagyok gyerekemmel társaságban:
valahogy nem veszik észre hogy gyerekkel vagyok, gondolok itt pl arra, hogy annyira mesélik velük mi történt, hogy amikor sír a gyermekem, fel sem tűnik nekik, csak mondják mondják tovább a magukét, így én kényszerülök arra, hogy félbevágjam, mert baj van, ahelyett hogy neki is feltűnne magától.
Jó a nyaralás a tesóm gyerekével, de 2 nap bőven elég belőle nekem. Más gyereke igenis fárasztó, mert a sajátodat korlátozhatod, ha rájön az 5 perc, de a máséra nem szólhatsz csak úgy rá, mert lehet, h anyuka megsértődik, mert neki pl. fel sem tűnik, h a gyerek már 10 perce folyamatosan sikít, ő már megszokta, nekem meg az idegeim tépi. Tesóm gyerekére rászólhatok, de mondom, így is elég két nap. Én a gyerekes programokra hamar ráunok, az nem is szórakozás, hanem inkább felügyelet. Mellesleg nemrokon gyerekkel is szívesen barátkozom, beszélgetek, vigyázok is rá, de ha rájön az 5 perc, a nyafogás, sikítás, hiszti, már passzolom is vissza a gyártónak, kezdjen vele, amit jónak lát, vagy amit ilyenkor szokott, én meg megyek és csobbanok egyet a csudaklassz új bikinimben, utána meg nyúlok egy jót a forró homokban, messze a gyerekcsiviteléstől, nézem a röplabdázó pasikat. Tök jó, hogy vissza lehet adni a gyereket a szülőnek, ha meguntam, szóval igazából nekem így nincs is semmi bajom a gyerekes nyaralásban
;)
Így nyugodtabb vagyok, hogy írtatok, tehát nem furcsábbak a barátaink, mint mások. :)
Persze, azt tudom, hogy nagyon fárasztó a nemgyerekeseknek több napot gyerekekkel lenni, csak ők sokkal kevesebbet bírtak, mint hittem, és maguktól soha nem is ültek le a gyerekekkel játszani, csak ha a gyerek ment oda.
Napközben nem is voltunk velük, csak reggel, és este, de olyankor is fáradtak voltak játszani...
Egyébként érthető, hogy miért, és nem is lett belőle harag, vagy bármilyen balhé, csak azért hívtuk el őket, mert azt hittük, szívesen lesznek a gyerekekkel (mármint nem pesztrálni, hanem mindannyiunkkal együtt).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!