Orvostanhallgató lányok! Mielőtt elkezdtétek az orvosit, gondolkodtatok azon, hogy tudtok e majd mellette, utána gyereket szülni, boldog házasságban, kapcsolatban élni?

Én igaz, nem orvos vagyok, hanem jogász, de sejtem, mire gondolsz.

Minden vágyam a jog volt, maradt is, de a gimi végén megismertem a páromat, akivel negyed évesen házasodtunk össze. Ötödév után jöttek az államvizsgák, oda már pocakosan mentem. Nem vagyunk eleresztve anyagilag, de amire lehet építkezni egy életen át, az a család. Legalábbis számomra. Úgyhogy mi most 3 gyerkőcig nem szeretnénk megállni, most vagyok 25 éves..., ha 32 és 68 között dolgozom, az is untig elég lesz a karrierépítésre. Igaz, nincs gyakorlatom így, gyed-et sem kapok, csak gyes-t, de vagy-vagy, dönteni kell, mi a fontosabb, de úgy, hogy később ne bánd meg.

Rám is vár még gyakorlat és szakvizsga, de majd idővel az is meglesz...

Jó döntést, és sok sikert a továbbiakban! :)

16 hetes kismama

Sajnos minden szakmával ez a helyzet. Én sem orvos leszek/vagyok. De nemkem sem lesz egy sétagalopp az életem.

Sajnos lesznek olyan időszakok a munkámban, amikor küldök haza egy képet, Így nézek ki felirattal. Ha meg ügyesen csinálom, nem biztos, hogy a csúcson akarnék szülni.

Most harmadéves főiskolás vagyok, passzívon, hat hónapos anyaként. Két gyakorlat, összesen másfél év van vissza a diplomáig. És rengeteg plusz képzés, és képzés és szakosodás, közben meg dolgozni, gyakorlatott, tapasztalatott szerezni, pontosabban visszarázódni. Így könnyebb, mint kiszállni a mókuskerékből.