Van itt olyan aki elmúlt 25 és biztosan tudja, hogy nem akar gyereket?

Bár már van gyereke, azért, ha nem bánod, megosztom veled az én történetemet. Gyerekkoromtól sose akartam saját gyereket, kielégített az tökéletesen, hogy más gyerekét nevelgetem, tanítom.

Még 31 évesen sem akartam gyereket (nem árultam zsákbamacskát, a férjem is tisztában volt ezzel, bár ő nagyon szeretett volna), aztán valami elkezdett kattogni ott hátul, alattomosan az agyamban, és azt mondtam, próbáljuk meg, ha sikerül, sikerül, ha nem, az sem tragédia.

Amikor pozitívat teszteltem, rögtön, ahogy belevágtunk, a második gondolatom az volt, hogy örültem, hogy elsőre nem csalódottságot, hanem örömet éreztem. :)

Szóval én tudom mondani, hogy soha ne mond, hogy soha, pedig nekem "törvényes" lehetőségem is lett volna évekig a gyerekre, mert már 7. éve házasok voltunk és 14 éve voltunk akkor együtt.

Nem mondom, hogy nem gondolkodom el néha, hogy kellett-e énnekem ez az anyaság dolog, még mindig nem vagyok benne egészen biztos, hogy ez nekem való, de aztán odakocog hozzám a kis büdös gazemberem és száz foggal rám vigyorog: Anya, szejetlek!