Volt egy abortuszom 2008 decemberében. Azóta folyamatosan ha eszembe jut sirni kezdek. Eltudom "felejteni"?

Kedves Kerdezo!

Nem akarlak bantani, de szerintem nem volt jo otlet ezt a kerdest itt feltenni, mert latod hogy milyen emberek is valaszolnak, ami nem javit a lelki allapotodon. Azt tanacsolnam hogy beszeld ki magadbol egy jo barattal, vagy akiben megbizol.

OFF: En komolyan nem ertem miert boldogsag itt egyes embereknek meg jobban belerugni a masikba. Latszik a kerdezon hogy ertelmes holgy aki nem az 5. abortuszan van tul poenbol... Megtanulhatnatok mar kerdesre valaszolni normalisan, nem Istent jatszani...

Az elsőnek üzenem, hogy a tabletta sem 100%os, el sem hiszed hányan esnek teherbe megfelelő használat mellett.

A 3. zseninek, meg csak annyi, hogy ezek szerint csak az szexeljen, akinek ha úgy adódik befér egy gyerek az életébe?

Hol élsz te nemazért? Elég szar egy életünk lenne, nem vagy normális, de komolyan. És való igaz, hogy nem védekezési módszer az abortusz, ne is támaszkodjon senki rá, DE a megtermékenyített petesejt nem élet, aki pedig szükségszerűen az abortuszt választja az él, és döntenie kell! Én se értem meg azokat akik éves szinten járnak abortuszra, de ha az ember életében nem megfelelő helyzetben, vállalhatatlan helyzetben történik a baj akkor megoldás, oda szülessen bele egy gyerek? (és hívő ember vagyok) Ezt nem igaz nem lehet megérteni. A kérdezőnek, saját tapasztalatom nincs és isten adja hogy ne is legyen, de azt gondolom jól döntöttél, az idő enyhíteni fogja a rossz érzéseket.

Próbáld meg elhinni azt, hogy az adott időben megfelelően döntöttél, és hogy semmi sem történik véletlenül, és hogy minden történés azért van, hogy tanuljon belőle az ember. Ha ebben mélyen hiszel, akkor szerintem könnyebb túlépni ezen.

(Ezt egy három vetélésen túlesett nő írta, akinek már nem lehet gyereke!)

szia. én át tudom érezni mit érzel most. nekem szeptemberben volt egy éve. nem tarthattam meg, mert a drága apuka megfenyegetett....eltelt 1 év 2hónap, és mai napig mindig eszembe van, nem tudom feldolgozni, van róla kettő uh-os képem, egy teszt. sokat sirok, és teljesen megváltoztam. ingerült lettem, és sokat vagyok fezsült ideges, befordultam. nagyon megbántam, de egy csöppségnek mind két szülőnek ugyan olyan szeretettel kell várnia. de ha még1x ez történne velem, megtartanám.

sok erőt és kitartást kivánok neked. egy 22éves lány

Nem tetted jól, és ne hidd el, hogy ez volt a helyes, mert nem igaz. De ezt Te is tudod. A másik, amit szintén tudsz, hogy most már mindegy, visszahozni úgyse tudod szegényt. Ezért azt javaslom, ne felejtsd el, hanem tanulj belőle, hogy soha többé ne ismédlődhessen ez meg! Az, hogy nem egy vállrándítással intézted el az egészet, mint olyan sokan, azt mutatja, hogy nem vagy érzéketlen ember.

Tudod, én hívő ember vagyok, és van egy olyan érzésem, hogy a sárdobálók meg gyilkosozók is azok. Csak valahogy elfelejtik azt a történetet, amikor Jézushoz vitték a házasságtörő asszonyt, ő pedig azt mondta a tömegnek, hogy az vesse rá az első követ, aki bűntelen közülük. A tömeg meg erre elment. Jézus viszont nem dícsérte meg a nőt, hanem azt mondta neki "Most menj haza, és többé ne vétkezzél".

Én is valami hasonlót tudok mondani. Nagy hiba volt, de most már mindegy. Többé ne tedd. Tudod már, milyen érzés.

Kedves Kérdező!

Nem elég a lelki kínod? Te még jobban akarsz szenvedni azért írtál erre az oldalra! Itt fognak aztán még jobban beléd rúgni, érezd magad még sz@arabbul!

Enyhülni fog a fájdalom hál'istennek! És nem vagy szörnyeteg!