Mit gondoltok a 40 feletti gyerekvállalásról és arról ha valaki 40 év felett szül és utána nagyszülőkre bízza a gyerek nevelését?

Nyilván puffogok magamban és sajnálom a gyereket, de igazából nem az én dolgom, nem szólhatok bele.

Meg van róla a véleményem, de szerintem még mindig jobb ha lepasszolja szerető környezetbe, mintha verné vagy bezárná stb... Szóval annyira mégsem rossz ember, csak szeret magában lenni.

Nem mindegy, hogy a nagyszülők nevelik, vagy csak napi szinten foglalkoznak vele.

Mi például egy telken lakunk a szüleimmel, és ők is napi szinten unokáznak, például amíg én dél előtt teszek veszek, elmosogatok, stb., addig valaki szórakoztatja (nem azért mert kérem őket, hanem ők jönnek).

Viszont itthon hagyni csak ritkán szoktam, akkor is elsősorban az apjára (ha pl. barátnőzni megyek, úgy időzítem, hogy az apja is itthon legyen, mert tudom, hogy nekik fárasztó lenne), a nagyszülőkre csak akkor hagyom, ha mondjuk elugrok egy órára a boltba, és éppen ráérnek, de ezt is max. heti 1 alkalommal.

A kor az meg megint egy más kérdés, szerintem a kettő nem függ össze.

Mondjuk a második gyerek (ha sikerül) már nekem is csak negyven felett lesz meg, mégsem érzem úgy, hogy emiatt nem kéne vállalnom.

Szóval nem mindig minden az aminek látszik.

Én még nem hallottam senkitől, hogy elítélne valakit mert fiatalon szült és segítséget kért.

Szerintem bárhány évesen szül valaki, szíve joga segítséget kérni (ha van kitől, és az szívesen teszi).

Az meg már egyéni megítélés kérdése, hogy ki mennyire veszi igénybe (esetleg pofátlanul sokszor), de még mindig nem értem az életkorral való összefüggést, de mindegy is.