Rossz előérzet! Ti elengednétek?

Megnyugtatlak: ma nincs strandidő egy 20 hónapos babának :).

Idézlek: "20 honapos fiamat", szóval a te gyereked, akkor a TE gyereked ma nem fog megfázni és másnak ezzel nem húzod az életét keresztül-ha a TE gyereked veled marad ma éppen :D.

Csak kíváncsiságból, mi volt az az életmentő rossz előérzet?

Egyébként, ha ilyen gondolataim lennének, inkább lemondanám. Nézzenek bolondnak egyszer, mint hogy egész életemben gyötörjön a tudat, hogy ha arra a bizonyos hangra hallgattam volna... érted.

Úgy olvastam, hogy "nem tudom, miért, nem bízom a keresztanyjában". Bocsi, félrenéztem.

Akkor a rossz megérzés az egyetlen? Ha már egyszer bejött, szerintem nem lennél nyugodt úgy sem. SZerintem ne menjen.

egy nekem intézett kérdésre: Én nem bízom mindenkiben, akit ismerek, néha különösebb indok sem kell rá, csak látom, hogy nem úgy fogja, nem úgy bánik vele, ahogy én szeretném, vagy úgy érzem, nincs egy hullámhosszon vele. Igen, bízom magamban, hogy megteszem, amit szükséges. De szerintem nem meglepő, hogy nem minden rokon, ismerős, barát ilyen, mindenkinek van olyan példája, akinek nem adná oda a gyerekét, úgy, hogy ő nincs velük. Ettől függetlenül lehet szeretni azt az embert, csak nem gyerekfelügyeletre alkalmas személyiség.