Többgyerekes anyukák: fel lehet tenni a "miért vállaltatok ennyi gyereket" kérdést anélkül, hogy bántóan hangozzon?

Biztos nagyon nehéz neki de szerintem megéri h ennyi gyereke van és rengeteg szeretetet kaphat tőlük. :) Én elhiszem h borzasztó nehéz a helyzet főleg h nincs segítsége de biztosra veszem h imádja őket minden nehézség ellenére is és ezért vállalja. :) Szerintem nem baj ha felteszed ezt a kérdést. Semmi bántó nincs ebben, legalábbis ugyan ebben a helyzetben nem érezném annak.

És ahogy írtad azt is h jól nevelt gyerekekről van szó így gondolom sok türelme is van hozzájuk. :) Le a kalappal előtte. :)

Nálunk a harmadik jön. Egy volt tervben. Néha én is besokallok, és tudom, hogy sokan ezért tök hülyének / idegesítőnek tartanak, és nem fogják azt fel, hogy van aki egyszerűen nem tudna feldolgozni egy abortuszt. Van, hogy hetekig elegem van, és azt is bánom, hogy egyáltalán elmentem a férjemmel az első randira, aztán ez el szokott múlni, és összekapom magam.

Szerintem ez semmivel sem jobb vagy rosszabb, mint ha vki sokat túlórázik és a kollegáira vagy a főnökére panaszkodik. A munkahelyen legalább fel is lehet mondani, a családnak nehezebb :)). Én megértem, hogy bele lehet fáradni, ha soha nem tud mással foglalkozni, nincs segítség, nincs felnőtt társaság, gyerek nélküli időtöltés.

Szia!

Nekem jelenleg 1 fiam van. Hatalmas küzdés árán beleegyeztem a másodikba.. Őt elveszítettük sajnos 14 hetes voltam. El nem tudom képzelni, hogy csak 2 gyerekem legyen már... 4et akarok minimum.

Lehet, hogy ők ezt megbeszélték a férjével, és valójában nagyon boldog nagy családban élnek, csak anyuka ilyen panaszkodós típus. Van aki ettől jobban érzi magát.

De az is lehet, hogy a férje elnyomja, és nem számít az ő akarata, vagy nem akar ellentmondani, ilyet is ismerek.

Véletlen is lehet a baba, és nem akarják elvetetni.

Vagy vallási okból vállalják őket.

Vagy egyszerűen nem akar visszamenni dolgozni.

Vagy nagyon szereti az anya szerepet, és mindig nagy családot képzelt el, de a valóság és a hétköznapok kiakasztják így segítség nélkül, de az anyaság számára a legfontosabb.

Ezeket tudom elképzelni, mindre tudok példát a személyes ismeretségemből. De ezen kívül még bármi lehet. Szerintem fel lehet tenni a kérdést, csak nem így kell megfogalmazni.

4 gyerekem van:) Volt már aki ezt nem bántóan kérdezte de legtöbbször azért az érezhető ki belőle (illetve ki is fejti az illető- legtöbbször nem is jóbarát hanem távolabbi ismerős) hogy ő bizony nem követne el ilyen botorságot és bizony nem érti meg akárhogy is magyaráznám miért jó 3 vagy 4 gyerek, úgyhogy én már nem igazán tudok erre mit mondani:) Szerettük volna mindegyikőjüket és kész.

Néha én is szoktam panaszkodni 1. a férjemnek 2. a legjobb barátnőimnek (2 van) mivel tudom ők sose mondanának ilyesmit hogy minek vállaltad maradj csöndben.

De! Én szerintem az is panaszkodhat 3szor annyit akár akinek csak 1 van...mert imád panaszkodni vagy mert neki könnyebb tőle stb.

Ez nem függ a gyerekszámtól.

Mindenki kiakad néha, olyan aki sose egy rossz szót nem szól extrém ritka.

Az persze más ha folyton "sír" és mindenkinek válogatás nélkül panaszkodik akkor tényleg felmerül az emberben hogy ha ennyire rossz neki akkor miért vállalt.

De valahol szerintem igenis ki kell engedni a gőzt én pl. nem úgy panaszkodok hogy de rossz nekem hanem pl. mikor egymás után mind megbetegszik akkor kimerülök, az aggódás kikészít és akkor bizony emiatt panaszkodok de olyan miatt sose hogy NEKEM mennyire rossz az életem.