Nyugodt szülőknek, nyugodt gyereke lesz?
Ki mennyire látja igaznak azt, ha egy pár szinte teljesen nyugodt, rendezett párkapcsolatban vállal gyereket, akkor a gyermekük is könnyebben kezelhető, békésebb természetű lesz?
Nyilván ez egy ideális állapot, amit nehéz elérni és könnyen meg is változhat. De a viselkedésünket mi magunk szabályozzuk, azt hogy mit lát otthon a gyerek és miben nő fel.
Én remélem, hogy az igazán normális nevelés által egy épeszű, józan gondolkodású felnőtt lesz.
De biztos vannak kivételek. Bár bevallom, nem tudom elhinni, hogy kedves, szerető gondoskodású szőlőknek mondjuk börtöntöltelék legyen a gyereke. Ott szerintem biztos volt valami törés, még ha a szülő le is tagadja...
Szóval remélem egy nyugodt párnak, kiegyensúlyozott gyereke lesz. De azért a gyerek hoz egyfajta személyiséget is, amit alakíthatsz.
De ez csak idővel alakul. Mi pl. a párommal teljesen nyugisak vagyunk, lányunk meg az első évét végigordította, mindenért...most 3 éves lesz és már látványos a fejlődés. Most egy kis nyugis csajszi, akinek azért egész nap jár a szája. :)
Most már kezd ránk hasonlítani, gondolom ahogy nő, úgy látja a mintát tőlünk.
Nagyjából így van persze. A személyiségünk két dologtól függ:
-öröklődés,
-környezeti hatások.
Tehát ha nyugodt természetűek a szülők, valószínűleg a gyermek is hasonló természetet örököl, és mivel nyugodt környezetet, légkört biztosítanak számára, ez így még jobban alakulhat. Mindenki egy adott személyiséggel születik, és annak fejlődését a környezeti hatások alakítják.
Arra gondolok, hogy ha nyugodt szülőknek születik kevésbé békés természetű gyermeke, akkor jó hatással tudnak lenni rá, fordítva viszont ha egy békétlen,ordítozó, italozó, verekedő stb. szülőknek lesz gyermeke, akármilyen személyiségű is lenne, a rossz környezet biztos, hogy negatív hatással lesz a személyiségére.
Én magam elég türelmes és nyugodt vagyok, a párom is oké.3 gyermekünk van, jólneveltek, mégis a középsővel sok gondunk volt pici korától kezdve. Már csecsemőnek is türelmetlen volt, a dackorszakban tombolt, oviban sokat verekedett, de mi mindig igyekeztünk nyugodtan és megértően nevelgetni őt is, így azért már kialakult. Ő most 10 éves, okos értelmes gyereke, de néha még most is hamar felkapja a vizet. Ő ilyen fajta, és ha rosszabb környezetbe született volna, akkor biztos lenne vele most már nagyon sok probléma.
Nem gondolom magamról, hogy tökéletes szülő lennék, én is emberből vagyok, néha lehetek én is fáradtabb, rosszkedvűbb, türelmetlenebb, de a gyerekeimhez mindig őszinte vagyok, volt már olyan hogy én kértem tőlük bocsánatot, mert mérgemben indokolatlanul szidtam meg őket, vagy szóltam előre, hogy most anya nagyon fáradt, jobb, ha csendesebben vagytok, mert most jobban idegesít a zaj, és megértik már ezt is. Ez is tanulható, ha tudunk tanulni a hibáinkból.
Ideális állapot nem tudom van-e, szerintem ideális esetben törekszünk az ideális családi légkörre, és akkor gyakran el is érhetjük azt.
Hát nem tudom,mitől függ...
A férjem is meg én is olyan nyugodtak vagyunk\ voltunk, hogy fát lehet hasogatni a hátunkon, de a 8 hónapos kisfiamat egyátalán nem mondanám nyugodtnak. Pici kora óta sírós, általában semmi nem jó neki, nem lehet lerakni,folyamatosan szórakoztatni kell, vagy ha nem képes lilára ordítani magát. Már várom a csodát,hogy ez mikor fog változni.
Távolról se ilyen egyszerű a különböző személyiség zavarok bizonyitottan a kezdeti első 5-6 évben alakulnak ki a nevelés következtében, a genatika azt határoza meg milyen mértékű lesz a sérülés,
a kiegyensúlyozott szülöknél is sérülhet a nevelési folyamat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!