Kisgyerekkel dolgozni :lehet jol tljesiteni a munkahelyen?

Nehéz 100%-os anyának és 100%-os munkaerőnek lenni, főleg ha mondjuk a gyerek lebetegszik.

De meg kell találni a köztes utat, és úgy megélni, hogy a lehető legjobbat hozd ki belőle.

Én a munkában ott vagyok agyilag, és nem gátol meg a gyerekem létezése abban, hogy elvégezzem a feladataimat. Persze ha beteg, és otthon vagyok vele, akkor más a kérdés...vagy ha nagyi vigyáz rá, én meg dolgozok, akkor azért a szívemet otthon hagyom...

A munkám pedig nem gátol meg abban, hogy amikor a gyerekemmel tölthetem az időt, akkor azt minőségi módon töltsem.

A gyereknek igazán nem az számít hány órát vagy vele, hanem az, hogy amikor ott vagy, tényleg számíthat-e rád.

Nehéz, de meg lehet találni a köztes utat.

Én megtanultam nem hazavinni a benti stresszt, és megpróbálom a munkahelyre nem bevinni a magánéletemet. Ha a kettőt külön kezeled, akkor menni fog. Vannak zökkenők, de szerintem az ember mindenre képes, amíg viszi valami előre. A gyerek meg visz, de rendesen. :)

A legtöbb nő örül ha el tud helyezkedni gyerek mellett. Nehezebb, mert több helyen kell teljesíteni (munka, anyaság, párkapcsolat) de az élet erről szól. Vagyis beletartozik, hogy időnként több felelősség szakad a nyakunkba mint amit első ránézésre el tudnánk vállalni.

De nem hinném, hogy ez teljesíthetetlen feladat lenne, mert sokan képesek rá.

Őszintén szólva, nekem az irodai munka kevésbé volt stresszes, pedig nem a hátsómat vakargattam. A GYED időszaka a két gyerekkel sokkal nehezebb volt, 24 órás felügyelettel. Én a végére sokszor kiborultam már.

Amikor elkerültem dolgozni sok minden megváltozott, de én egy picit könnyebbnek éreztem. Más anyukákkal nevetgéltünk bent, hogy hétfőn mi pihenni megyünk be. A munkahelyemen meg tudtam inni egy kávét, pisilhettem, az ebédembe nem túrt bele senki. Amúgy sem vagyok az a gyurmakukac gyúrós fajta, a kreatívkodást letudták a bölcsiben-oviban, mivel egész nap nem voltunk otthon, a felfordulás is kisebb lett. Így estére nekem maradt velük a puszilgatás, hancúrozás, mesélés, a festegetést és az utána lévő kupieltakarítás szintén maradt az ovinak/bölcsinek. Ebédet nem kellett főznöm, így kevesebb lett a mosatlan. Összehasonlítva nekem a GYED időszak vs. ovi/bölcs-munka közül a GYED időszaka volt nehezebb.

én majdnem 3 évig voltam itthon a gyerekkel, megmondom nekem a végefelé már kevés volt. gyerek előtt mindig 2 munkahelyem volt, heti 70-80 órákat dolgoztam :)

most már dolgozom, gyerek oviba. reggel apa viszi, délután én megyek érte. játszóterezünk egy órácskát, 5körül hazaérünk, ha a nagyi itthon van akkor átmegy hozzá fél órára (szomszéd), addig összekészítem a vacsit, rendbe dobom a lakást (na jó, most leültem mint az iszap :D), fél 6kor felhozom, fürdés, játék, vacsi, apa is hazaér közben, beszélgetünk, mesét olvasunk és 8-fél 9 között megy a gyerkőc aludni.

sokkal kevesebbet vagyunk együtt, de nekem most ez így jó, nagyon jól teljesítek a munkahelyemen, reggel teljesen felpörögve megyek be, ugye sok a dolgom, itthon is azt csinálom most 2-3 órában amit eddig egész nap, így nagyon fel van pörgetve a szervezetem, este meg úgy kidőlök mint a fene, eddig alig tudtam elaludni éjfél körül most meg onnantól, hogy a gyerek elalszik, ko vagyok :D

a gyerkőc is nagyon élvezi az új helyzetet, imádja az ovit, nagyon tetszik neki, hogy gyerekek között van, így utólag már azt mondom, hogy kevés voltam neki :)

ja, ingerlékenység, hát én sokkal nyugodtabb vagyok mióta dolgozom :) nem borít ki a hiszi, ugyan annyit ölelgetem puszilgatom mint eddig csak ugye abba a 4 órába besűrítve, így számára intenzívebb lehet a szeretet, nagyon kiegyensúlyozott :)

azt mondom, hogy sikerült megtalálnunk az egyensúlyt, mondjuk biztos lesz olyan, hogy elfáradok, még csak fél éve dolgozom, kíváncsi leszek mikor változik :)