Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Van itt olyan akinek nagy a...

Van itt olyan akinek nagy a korkülönbség a gyerekei között? Hogyan változott meg az életetek? Titeket mennyire viselt meg a változás?

Figyelt kérdés

Van egy 11 éves fiunk,nem terveztünk másodikat, de terhes lettem. Méghozzá ikrekkel:) (ez is volt az egyik ok annak hogy nem lett második, sok a családban az iker, nem akartunk három gyereket) Első sokk után persze örültünk. Ugyanakkor kicsit félek. Fiatalon szültem, akkor elég sok minden volt az életemben (egyetem, munka) de akkor mindenre képesnek éreztem magam. Most annyira nem. Nem olyan munkám van amit abba lehetne hagyni, nem tudom, hogyan fogjuk megoldani két babával.

Elég "szabadon" élünk a fiunkkal, már elég nagy, szinte bárhová el lehet menni vele, nem is nagyon ülünk itthon feleslegesen. Ha megszületnek a kicsik valamelyest itthonra leszek kötve, nem tudom hogyan fogadja majd. Egyrészt már nagy, másrészt még egy elkényeztetett egyke kisfiú:) Nem tudom, hogyan fog nála kiütközni az, hogy megváltozik az életünk, már nem ugorhatunk el csak úgy pizzázni, barátokhoz, vagy csak el sétálni. Ilyen nagy korkülönbségnél hogyan élik meg a gyerekek a változást? És hogyan viszonyulnak a kicsihez? Szívesen segítenek, vagy inkább nem? Mindenféle tapasztalatra kíváncsi lennék.



2013. febr. 19. 21:55
 1/8 anonim ***** válasza:

Szia!

Nekem a bátyám 12 évvel idősebb nálam (én nő vagyok).

Ő bár lehet hogy a leírtak alapján kicsit más gyerek volt mint a kisfiad, de ő nagyon sokat segített mikor megszülettem. Szerintem ha már érettebb, és biztos az, akkor szerintem ő is úgy fogja felfogni, hogy most a szüleinek kell segítenie, és ő már "nagy fiú" aki gondoskodik a kistestvéreiről. Beszélgessetek már most még a születés előtt vele erről, szerintem 11évesen meg fogja ezt érteni,még ha új is lesz a helyzet. A bátyám nem volt féltékeny soha tényleg, és volt hogy később mikor nagyobbak lettünk, anya dolgozott, ő vigyázott rám, még kaját is csinált, meg minden :) Szerintem nálatok se lesz gond, csak beszélgessetek ezekről szerintem tényleg :)

2013. febr. 19. 22:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 A kérdező kommentje:
Természetesen beszélgetünk róla, csak ahogy múlik az idő én is egyre jobban parázok. Már csak 4 hónapom van hátra a fiúk érkezéséig. Szeretném ha majd megmaradna pár közös programunk kettesben is, csak nem tudom mennyire lesz idő/energia. Nagyon kíváncsi vagyok hogyan fogja fogadni őket. Most elég lelkes, de ha lesz két bőgőmasinánk (bár remélem nem lesznek azok:)) akkor nem tudom hogyan viseli majd.
2013. febr. 19. 22:11
 3/8 anonim ***** válasza:
persze, ez sosem könnyű, de mindig megoldható :) az jó ötlet, h legyen kettesben is programotok, első pár hónapban biztos nem tudsz a picik mellől sok időre elmenni, de aztán ők is nagyobbak lesznek, és apuka v más családtag is tud majd rájuk simán vigyázni, akkor meg elmehettek pizzázni,meg moziba meg minden a nagyobbal is kettesben. Szerintem menni fog, szurkolok, és sok erőt kivánok a babák érkezéséhez is! :)
2013. febr. 19. 22:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 A kérdező kommentje:
Köszönöm! :) Erő biztos kell majd és türelem :)
2013. febr. 19. 22:26
 5/8 anonim ***** válasza:
persze..:)menni fog :) és gratulálok, egyébként ;)
2013. febr. 19. 22:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
Az én nővérem 10 évvel volt idősebb nálam.Mikor kicsi voltam, vigyázott rám, de mikor nagyobbacska lettem, a fiúk már jobban érdekelték.Sose éreztem, hogy igazi testvér,annyira más generáció volt.Mikor kamaszodtam, ő már férjhez ment, más megyébe.Lényegében úgy éreztem, mintha egyke lennék.30 év felett kezdett elmúlni ez a nagy korkülönbség,de most se állunk olyan közel egymáshoz, mint szeretnénk,főleg a távolság miatt...
2013. febr. 20. 07:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:

Nálunk nagyon nagy lesz a korkülünbség. A nagyfiam 18 éves lesz mire a kisfiam megszületik. Ő nagyon örült a tesónak. Azt mondta, óvni, és vigyázni fog rá. Nyugodtan rá merem majd bízni addig, amíg főzök, fürdök stb. Természetesen az intimszférája megmarad, ha bármikor nyugalomra van szüksége el tud vonulni. De ha megkérem, bármit megtesz most is. Biztos, hogy a babával sem lesz máshogy. Természetesen eröltetni nem fogom, azt nem szabad. Sokat, nagyon sokat beszélgetünk, és legtöbbször a baba érdekli. Hogyvan, mit csinál, mit érzek. Ebből is tudom, hogy jó testvére lesz.

Boldog babázást kívánok!

16+3 hkm.

2013. febr. 20. 11:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:
nem leszek népszerű, de legalább őszinte. én 13 és fél voltam, amikor újabb testvérem született, nehéz anyagi körülmények közé, másik apától, aki sosem élt velünk. én nem örültem neki. nem bántottam, nem féltékenykedtem, de nem tudtam mihez kezdeni a helyzettel. engem érezhetően kevésbé szeretett és velem kevésbé foglalkozott az anyám a húgom születése után. hát, ez se segített. ráadásul én akkor kamaszodtam. ahhoz már nem voltam elég gyerek, h játszótársak legyünk, ahhoz meg nem elég felnőtt, h a pótanyukája legyek, ahogy ez ilyen nagy korkülönbségnél gyakran előfordul. anyumnak meg ő lett az édes kicsi lánya. kívül rekedtünk egymás életén, és mivel elég gonosz, rosszindulatú felnőtt vált belőle, ez ma még inkább így van.
2013. márc. 1. 16:27
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!