Van itt olyan akinek nagy a korkülönbség a gyerekei között? Hogyan változott meg az életetek? Titeket mennyire viselt meg a változás?
Van egy 11 éves fiunk,nem terveztünk másodikat, de terhes lettem. Méghozzá ikrekkel:) (ez is volt az egyik ok annak hogy nem lett második, sok a családban az iker, nem akartunk három gyereket) Első sokk után persze örültünk. Ugyanakkor kicsit félek. Fiatalon szültem, akkor elég sok minden volt az életemben (egyetem, munka) de akkor mindenre képesnek éreztem magam. Most annyira nem. Nem olyan munkám van amit abba lehetne hagyni, nem tudom, hogyan fogjuk megoldani két babával.
Elég "szabadon" élünk a fiunkkal, már elég nagy, szinte bárhová el lehet menni vele, nem is nagyon ülünk itthon feleslegesen. Ha megszületnek a kicsik valamelyest itthonra leszek kötve, nem tudom hogyan fogadja majd. Egyrészt már nagy, másrészt még egy elkényeztetett egyke kisfiú:) Nem tudom, hogyan fog nála kiütközni az, hogy megváltozik az életünk, már nem ugorhatunk el csak úgy pizzázni, barátokhoz, vagy csak el sétálni. Ilyen nagy korkülönbségnél hogyan élik meg a gyerekek a változást? És hogyan viszonyulnak a kicsihez? Szívesen segítenek, vagy inkább nem? Mindenféle tapasztalatra kíváncsi lennék.
Szia!
Nekem a bátyám 12 évvel idősebb nálam (én nő vagyok).
Ő bár lehet hogy a leírtak alapján kicsit más gyerek volt mint a kisfiad, de ő nagyon sokat segített mikor megszülettem. Szerintem ha már érettebb, és biztos az, akkor szerintem ő is úgy fogja felfogni, hogy most a szüleinek kell segítenie, és ő már "nagy fiú" aki gondoskodik a kistestvéreiről. Beszélgessetek már most még a születés előtt vele erről, szerintem 11évesen meg fogja ezt érteni,még ha új is lesz a helyzet. A bátyám nem volt féltékeny soha tényleg, és volt hogy később mikor nagyobbak lettünk, anya dolgozott, ő vigyázott rám, még kaját is csinált, meg minden :) Szerintem nálatok se lesz gond, csak beszélgessetek ezekről szerintem tényleg :)
Nálunk nagyon nagy lesz a korkülünbség. A nagyfiam 18 éves lesz mire a kisfiam megszületik. Ő nagyon örült a tesónak. Azt mondta, óvni, és vigyázni fog rá. Nyugodtan rá merem majd bízni addig, amíg főzök, fürdök stb. Természetesen az intimszférája megmarad, ha bármikor nyugalomra van szüksége el tud vonulni. De ha megkérem, bármit megtesz most is. Biztos, hogy a babával sem lesz máshogy. Természetesen eröltetni nem fogom, azt nem szabad. Sokat, nagyon sokat beszélgetünk, és legtöbbször a baba érdekli. Hogyvan, mit csinál, mit érzek. Ebből is tudom, hogy jó testvére lesz.
Boldog babázást kívánok!
16+3 hkm.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!