4. baba elvetetés, mert sok segítségre szorulnék vagy lesz-e tőle baja a már meglévő 3nak hogy közösségbe kell járniuk?
Nem tervezetten lettem terhes még csak pozitív tesztem van, nagyon kicsi a terhesség. Nagyszülők, rokonok akikre egy percet is számíthatnánk nincsenek. Tehát a férjemmel csináljuk 2.en a dolgokat (de ez nem ritkaság úgy gondolom) a férjem sokat dolgozik így azért a teendők nagy része rám hárul. A gyerekeink 5.5 3 és 1 évesek. Csak úgy tudnám (ismerve magamat) vállalni 4.gyereket (nyár elején születne épp mikor vége az ovinak) ha a nagyobbak napközben ovisak lennének a nyári ügyelet alatt, az akkor 19-20 hónaposom pedig családi napközibe járna. Anyagilag stabilan állunk, milliomosok se vagyunk, ésszel beosztva meglenne a 4.nek is mindene. Ezen nem aggódom, csak a saját teherbírásom az első időben mindig a béka feneke alatt van, most a harmadik babánál is semmi segítségem nem volt és néha úgy éreztem, mentem megőrülök a hasfájós újszülött, a dackorszakban tobzódó 2 éves és a legnagyobbam se túl nagy még életkorra-között.
A szoptatás is nehezen megy, enyhe depresszióval is küzdök (első hónapokban) tehát ezt 3 gyerekkel plusz egy újszülöttel nyáron biztos nem tudom végigcsinálni.
Ezért gondoltam erre a megoldásra.
Vagy vetessem el, ha ennyire a külvilág segítségére szorulok? Ha még csak tervben lenne (mint ahogy nem volt negyedik gyerek tervben) akkor egyértelműen azt mondanám magamnak is, másnak is hogy így nem lehet vállalni gyereket, ha nem tudok ÉN gondoskodni róluk mindről egyszerre és egy időben. Tehát ha segítségre szorulok, akkor nem kell már az a gyerek. De így hogy már itt van valószínűleg így már nem tudom mi is a jó.
Szerintem ne vetesd el, mert a pocaklakó nem tehet semmiről.
A gyerekek nyáron is mehetnek oviba, emiatt nem fognak sérülni:)
Szia!
Az a baj, h csak a sablonszöveget tudom írni, h ez a Te/Ti dolgotok, át kell gondolni, pro és kontra.
Én tuti megtartanám, de ez én vagyok. sokat beszélgettünk a férjemmel, hogy mi lenne, ha becsúszna véletlen egy 3., ő is azt mondja 99%, h nem hagyná, h abortuszra menjek.
Nem vagyok abortuszellenes, de a te esetedben én sem ebben látnám a megoldást. Más kérdés lenne, ha a létbizonytalanság szélén állnátok, vagy tré lenne a házasságotok. De így csak szervezés kérdése az egész.
A két nagyobbnak tényleg megoldás lenne az ovi, a most egyévesednek meg nem is lenne muszáj a családi napközi (vagy nem minden nap), mert 2 gyerekkel azért el lehet bírni otthon.
Hidd el, elég sokan vagyunk, akiknek nincs, vagy csak ritkán van segítsége, és az első, nehezebb időszak is elmúlik hamar.
Ha meg megengedheted magadnak időnként a fizetett segítséget, akkor máris nincs akkora baj. Abban meg igazán nincs semmi, ha időnként elvágysz otthonról, ezzel az érzéssel sem állsz egyedül a világban :-)
Én értem, hogy konkrétan mit írsz. Nekem tavaly született a harmadik gyerekem áprilisban. Akkor a két másik bölcsis volt, délelőttönként jártak. A nagy 32 hónapos volt a középső 18. Nem is volt gond ment minden, mint a karika csapás, csak jött a nyár. Hogy is mondjam. Nem kivitelezhetetlen, csak elég strapás. Megoldottam, de nem volt könnyű. Voltam én is depis, voltam hisztis is, de aztán túl lendültem rajta. Idén nyáron már sokkal jobb volt. Gondolom azért mert már nagyobbak a gyerekek.
Én úgy gondolom, hogy ha van olyan szerencséd, mint nekem és a Te gyerekeid is olyan jól el vannak együtt, mint az enyémek, tehát el tudnak lenni míg Te szoptatsz és a házimunkát megcsinálod, akkor nyert ügyed van. Sőt ha van szerencséd egy normális óvodához, normális óvónénikkel, akkor ők simán megértik, hogy kéred a délelőtti óvodába járást.
Én is azt mondogatom mindenkinek, hogy több gyerek nem kéne, mert érzem, hogy fizikailag már nem menne nekem. De tudom, hogy ha ott lenne a pocakban, akkor nem vetetném el.
Írj, hogy végül hogy döntesz. Én minden esetre bárhogyan is döntesz megértelek.
Köszönöm a válaszokat. Nekem igen impulzív hangoskodó aktív "lelőhetetlen" nagyobbjaim vannak, és egymással is inkább rivalizálnak mint szépen eljátszanak pedig nincs köztük sok év csak 2.5. Mondjuk egyik fiú másik lány lehet ezért is.
Tehát én tudom látom a mostani nyár után hogy nem bírok velük kend egymagam itthon egyedül.
És ha lenne még egy pici akkor SEM bírnék velük az első időben. Amikor már nagyobbak akkor gondolom igen, de emlékszem hogy minden babám megszületésekor egy káosz volt az első pár hónap.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!