Lányom 16 évesen szült. Az iskolát szeretném, ha nappali tagozaton fejezné be. Lehetőség van-e arra, hogy én menjek el GYED-re helyette?

Inkább GYES-re, nem? Szerintem nagyszülő nem mehet GYED-re! De bocsánat ha rosszul tudom!

A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága

A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek

* az első életévét betöltötte, továbbá

* gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint

* szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével.

* A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

* ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és

* a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek.

A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Mikor nem jár gyermekgondozási segély?

Nem jár gyermekgondozási segély annak a személynek, aki

* olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el

* előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti

* a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve

a) a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a települési önkormányzat jegyzője által a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapított ápolási díjat,

b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, a rehabilitációs járadékot, a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát,

* az egy évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el.

Nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha

* a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el. A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek 3 évesnél idősebb, és az intézményi elhelyezés a napi 5 órás időtartamot nem haladja meg.

* olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el

* előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti

* a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve

a) a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a települési önkormányzat jegyzője által a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapított ápolási díjat,

b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, a rehabilitációs járadékot, a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát

Gyermekgondozási segély mellett végezhető kereső tevékenység

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - kereső tevékenységet

* a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját,

* a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.

A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek három éves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Bejelentési kötelezettség

A gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban a folyósító szerv részére jelenteni kell:

* ha a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnik,

* ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat kereső tevékenységet,

* ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat kereső tevékenységet, kivéve, ha az a napi négy órát nem haladja meg, vagy a kereső tevékenységet az otthonában folytatja,

* ha az ellátásra jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §. (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül,

* a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését, kivéve, ha a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, továbbá, ha a gyermek már elmúlt egy éves,

* az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,

* az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét;

* nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után;

* az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

* a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,

* az EGT tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét.

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

A gyermekgondozási segély összege

A gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-ával, töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra.

Gyermekgondozási segély iránti igény érvényesítése

A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igény benyújtása szülő esetén a „Kérelem gyermekgondozási segély megállapítására" című formanyomtatvány, nagyszülő esetén a „Kérelem nagyszülői gyermekgondozási segély megállapítására" című formanyomtatvány kitöltésével történik. A formanyomtatványon kitöltési útmutató is található, amely tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, valamint az igénybejelentéshez benyújtandó iratok, illetve iratmásolatok körét. A formanyomtatvány ingyenes. A gyermekgondozási segély iránti igényt elbíráló szerv: szülő esetében a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatósága, illetve, ha az igénylő munkahelyén működik ilyen, akkor a családtámogatási kifizetőhely. Nagyszülő igényét kizárólag a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatósága bírálja el.

Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.