Mi az a pont, amikor már orvoshoz viszed a kicsit?

En akkor viszem amikor lazas. Ezen kivul semmi gond nem volt meg hala Istennek. Egyszer a popsija volt piros epp amikor jott a vedono, es akkor mondta, hogy a popsitorlot ne hasznaljam.

De szopik, fejlodik, semmi gond nincs vele. Amugy a kotelezo orvosi vizsgalatokra ugyis viszem, es a vedono is jon rendszeresen, es figyeli a babat.

Nem vagyok orvoshoz futkozo, nem nevettetem ki magamat feleslegesen. Mert tudom, hogy a doki is merges tud lenni, amikor valaki elmegy feleslegesen hozza. Sok ilyen van.

Meg hát itt az is mérvadó, hogy szed e állandó gyógyszert esetleg, mert akkor egy köhögés, láz is nagyobb jelentőséggel bírhat. Aztán majd meglátja az orvos.

Bár sajnos van olyan orvos is, aki ha elvisszük akkor antibiotikumot ír egyből.

Nekem azért van pozitív tapasztalatom ezzel kapcsolatosan, így el merem kisebb bajjal is vinni, mert ha nem olyan vészes, akkor nem ír mindjárt antibiotikumot, általában láznál szokott. Vagy felírja, kiváltom, de mondja hogy csak akkor adjak ha belázasodik. Illetve telefonon hívjam ha van valami, ill vigyem be ha rosszabb lesz, vagy telefonon megbeszéljük, hogy felhívom megbeszélt időben és akkor kikérdez és mondja hogyan tovább.

De ha nem ír antibiotikumot, akkor is általában nem engedi bölcsiben azon a héten. Mert mivel sajnos sok beteg gyerek jár, csak rosszabbodna a helyzet. Mondjuk ő szed állandó gyógyszert allergiára is. Meg hát a bölcsibe kell igazolás is, úgyhogy az orvos kikerülhetetlen végül is.

De tényleg nagyon nehéz eldönteni adott helyzetben, hogy vidd vagy ne vidd. Mert egyszer lesz belőle nagyobb baj és akkor örökké magadat fogod utálni érte. Úgyhogy inkább röhögjön ki az orvos, de látja orvos.

Persze most nem egy kis orrfolyásról beszélek. Bár lehet valakinél ez is nagy betegség eleje. Ez egyéni szerintem, egy idő után azért anyuka látja mit hogy tegyen, de mindig ott a kockázat.

Egy kétszer vártam én is, de szarul éreztem magam nagyon. De akkor szerencsém volt és otthon kikúráltam, akkor még nem volt bölcsis. De féltem azért.

Úgyhogy mindenki csinálja ahogy gondolja az ésszerű keretek között!

De amúgy azt tapasztaltam, hogy anyuka, nagymama sokszor aggódósabb idősebb fejjel és küld orvoshoz, mint az első gyerekes anyuka. Sokszor azt mondják, hogy az ő idejükben másképp volt, inkább orvos lássa és az a biztos. De azért szoktak tanácsot is adni, volt hogy az jött be a gyógyszer mellett amit ők mondtak.

Például a kicsi lázas volt, 38,5 és én nem adtam neki lázcsillapítót. Vártam, figyeltem hogy alakul. Följebb nem ment. De éjjel közepén még nem ment le magától, így adtam neki egy kis nurofent inkább, már úgy éreztem kell. Aztán reggelre lement. De én ugye mondtam mamámnak, hogy hagytam hagy küzdjön a szervezete, ő meg mondta hogy ő azt hitte, hogy akkor mindjárt csillapítani kell a lázat, hiszen régen úgy volt. De én így éreztem jónak, meg a gyereket se verte le, ezért mertem így.

De pl az is ilyen dolog, hogy régen a lázas beteget megitatták jó meleg teával lázcsillapítóval, aztán jó betakarták, jó vastagon, hogy hagy izzadjon ki jól. Ma meg azt olvasni, hogy ha lázas a gyerek, adjunk neki lázcsillapítót, tegyük kellemes hűvössé a szobát, adjunk rá bodyt, vékony ruhát, hogy le tudja adni a hőt a teste. Na akkor most erre kössünk csomót! Régen is meggyógyultak attól a módszertől, meg most is ettől. Nekem ezek olyan érdekes dolgok.

Meg még ha belegondolunk, hogy régen azért inkább otthon kúrálták ki és csak súlyos esetben mentek orvoshoz. Mégis kigyógyultak a kis betegek. Ki tudja. Lehet akkor csinálták jól, lehet ma. Kinek mi jön be.