Kismamák! Ti elvárjátok, hogy a párotok is letegye a cigit?

Én cigiztem a terhesség előtt. Mikor pozitív lett a teszt, egyből abbahagytam (4 hetesen). Mivel nem volt hányingerem, nagyon nehéz volt megállni, hogy ne gyújtsak rá, nagyon kívántam a cigit. Ilyenkor rossz volt látni, hogy a férjem viszont rágyújt. Ezt mondtam neki, hogy nekem így marha nehéz leszokni, ha tudja, akkor inkább csináljuk együtt, ezért aztán ő is letette. Neki is jó volt így, de szerencsére ő is le akart szokni.

Azóta egyikünk sem gyújtott rá egyszer sem, ez volt több mint 4 éve :)

Végül is mondhatjuk azt, hogy én elvártam tőle.

Nálunk ugyanez a helyzet, mint az 5. válaszolónál, bár én sosem dohányoztam, gyűlölöm a cigarettának még a szagát is.

A sors gúnyos fintora, hogy a férjem az első dohányzó párom.

Még babatervezéskor mondtam neki, hogy jó lenne, ha leszokna, mert így egészségesebb a spermája is stb.

Őszintén szólva nem nagy lelkesedéssel próbálkozott.

Aztán vett elektromos cigit, amit nagy buzgalommal elkezdett szívni, használta talán 3-4 hétig...azt mondja nem az igazi.

Most, hogy babát várok folyton elzavarom magam mellől ha füstölés után jön oda hozzám, hogy mosson kezet és ha lehet, fogat is.

Naponta rengetegszer ráförmedek emiatt, mégis azt mondja próbált, de nem tud leszokni, ő már megmarad ennél a szokásánál.

Most ott tartunk, hogy kijelentettem, teremtse elő maga a pénzt rá pluszban, mert ételre is alig futja, nem fogja többet a havi kajapénzből elvenni azt az 5 ezret és arról ne is álmodjon, hogy cigarettaszagúan megközelítheti majd a babánkat.

Bevallom, eléggé bánt, hogy még a baba kedvéért sem mond le a füstölésről pláne, hogy rettentően állunk anyagilag.

Bár igaz, én nem vagyok függő, így fogalmam sincs róla milyen lehet egy szenvedély rabságában élni, érezni a kínzó vágyat.