Miért fáj az egyes anyukáknak, ha olyasvalaki ad nekik tanácsot, akinek még nincs gyereke?
Ilyenkor rögtön letámadják, hogy amíg nincs gyereke, addig ne szóljon bele.
Csakhogy az még nem jelenti azt, hogy nem ért a gyerekekhez, a problémához.
Vagy ezek szerint nem fogadnak el tanácsot egy olyan orvostól, pszichológustól, óvónőtől sem, akinek nincs gyereke?
Szerintem legtöbbször a stílussal van ilyenkor bajuk, nem a tartalommal.
És ha a stílus nem tetszik, akkor ráfogják arra, hogy "dehát még gyereke sincs", akkor minek "pampog".
Viszont sajnos vannak tényleg olyan szakmák, ahol kifejezetten hátrány, ha az illetőnek még nincs gyereke.
Ilyen a védőnő, a gyerekpszichológus, és még lehetne sorolni. De kivételek mindig akadnak, van, aki gyerek nélkül is jobban ráérez a dolgokra, mint egyes gyerekesek, általánosítani szerintem nem lehet.
Én sokszor tudtam volna tanácsot adni anyukának, mikor még nem volt gyerekem...de csak azért mert 5en vagyunk tesók, óvón végeztem, így van tapasztalatom.De soha nem tettem,megtartottam magamnak a véleményem, mert tudom, hogy ez kényes terült.Sokszor anyukák még anyukáktól sem fogadnak el tanácsokat.
Tény, hogy egy olyan vki, akinek még nincs gyereke nem igazán tud átérezni 100%-ban egyes helyzeteket.
Persze más egy orvos, pszichológus, mint egy "mezítlábas".
Nem zavar de pont tegnap tortent egy eset ami kicsit ide passzol.
Van egy ismerosunk akinek 11 honapos a fia. Az en fiam meg 3 eves lesz nyaron.
A fiam eleven ugy mint egy ilyen koru gyerek. Es ez az ismeros kijelentette,hogy a fiam biztos,hogy hiperaktiv.
Epp jelen volt egy masik ismeros is akinek mar 2 felnott koru gyereke van es 20 eve ovodaba,bolcsodebe dolgozik. O egybol mondta,hogy egyaltalan nem hiperaktiv,teljesen normalis.Mondta a csajnak,hogy: te meg nem lattal hiperaktiv gyereket.
Ilyet is csak olyan mondhat akinek meg nincs 2 ev koruli gyereke.
A tapasztalat szerintem nagyon sokat szamit.
Az a baj, hogy amíg valakinek nincs gyereke, addig sok mindenről gondolhatja azt, hogy az úgy van jól, úgy kellene csinálni, és még az is lehet, hogy igaza van, de a gyakorlat sokszor rácáfol a dolgokra. Én is elterveztem, hogy majd ha gyerekem lesz, akkor mit hogy fogok csinálni. A felét nem úgy csinálom :)
Egy szakember, mondjuk egy gyerekpszichológus, az más kérdés, hiszen attól, hogy nincs gyereke, még van tapasztalata gyerekekkel.
Viszont aki épp csak kijött az egyetemről a friss diplomájával, annak tapasztalata vajmi kevés lehet. Tankönyvi gyerek meg nem létezik :)
Én is segítő szakmában dolgozom, én is megtanultam, hogyan működik ideális esetben egy család, de azzal is tisztában vagyok, hogy nem létezik ilyen :)
Attól függ, ki adja a tanácsot és milyen stílusban. Nekem is egy gyerektelen barátnőm adta a legjobb tippet arra, hogyan kezeljem az akkor másfél éves kisfiam agresszív megnyilvánulásait.
De az hihetetlen idegesítő tud lenni, amikor gyerektelen nők (vagy férfiak, de az sokkal ritkább) kezdenek el okoskodni olyan témákban (jellemzően a fegyelmezést illetően), amiben az égvilágon semmi tapasztalatuk nincs, csak a saját homályos gyerekkori emlékeik. Volt ilyen ezen a fórumon is, amikor egy gyerektelen pasast egyszerűen lehetetlen volt meggyőzni arról, hogy hiába csapunk egy 6-7 hónapos kezére, abból nem fogja megtanulni, hogy ne nyúlkáljon a konnektorba.
Az orvos természetesen más tészta, neki az a szakmája, amihez én nem értek. Viszont van gyerektelen gyerekpszichológus ismerősöm is, akinek kíváncsiságból beleolvastam a blogjába, de iszonyatosan közhelyes, látszik, hogy nincs személyes tapasztalata az egészről. Sőt, amikor a második gyerekemet vártam, épp CTG-n voltam, amikor jöttek személyes beszélgetésre a szoptatási tanácsadók, egyiknek sem volt gyereke, csak a szakirodalmat tudták felmondani, a való életből vett kérdéseimre meg nem tudtak felelni.
Én is azt tapasztalom,hogy akinek nincs gyereke, nem tud igazán jó, életszerű tanácsokat adni.
Persze nem mindig van így. Jó múltkor gyermektelen barátnőm ajánlott egy krémet,hogy próbáljam ki a babám bőrén, ő is úgy hallotta,hogy babáknak jó. És jó is lett.
De ugyanez a barátnőm tud pl. olyan sületlenséget is javasolni,hogy nézek. Ilyenkor nagyon látszik,hogy csak az mond ilyet, akinek még nincs gyereke, tapasztalata!
Barátnőm hordta a lányát gyermekpszichológushoz, nem nagyon használt. Az x. alakalom után rákérdezett,hogy a doktornőnek hány gyereke van, mondta,hogy egy sem. Barátnőm szerint na itt látszott ez! Mert egészen addig, amíg egy háziorvos tudhatja gyerek nélkül is,hogy mi jó a köhögésre, addig ahhoz,hogy egy gyerek lelkét fel tudjuk tárni jól jön,ha ismerjük nagyon közelről a gyerek működését. Ami szerintem is nehéz úgy,ha valakinek nincs saját.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!