Miért divat 35 éves kor felett szülni?

Szia.

Mert kitolódott az ember átlag életkora.

60-70 évvel ezelőtt az emberek életkora 50 év körül volt.Akkoriban a lányok 15-16 évesen váltak asszonnyá.A nők feladata volt a háztartás a gyermeknevelés a férfiaké a család életben tartása.Akkor maguknak nevelték a csirkét és maguk készítették főzésre késznek és ehetővé.Ma már iszonyat nagyot fordult a világ.A városokban nem lehet csirkét nevelni így elmegy a nő a boltba és megveszi akár már frissen sütve ropogósan.Ehhez kell a pénz.A pénz forrása pedig a munkahelyekben van.De attól,hogy most a világ ilyen miért ne vágyna a nő gyermekre?

Hiszen a gyermek viszi tovább két ember életét.

Van egy ismerősöm, aki a 20-as évei első felében két abortuszon esett át, mert akkor a karrierjét tartotta szem előtt. Karrier szempontjából "jó" döntés volt, mert évek óta gazdasági vezetői pozícióban dolgozik.

Most 43 éves lesz 3 éve hiba próbálkoznak, nem jön a gyerek. Persze mikor elkezdtek dolgozni a gyerek témán, akkor kijelentette, hogy fél éves koráig marad otthon, utána neki újra munkába kell állnia. És lehetőleg azonnal ikreket akar, mivel 2 gyereket szeretnének, és jobb lenne "egyszerre letudni".

Amikor én 23 évesen teherbe estem, megpróbált rábeszélni, hogy vetessem el, merthogy "tönkre teszem" az életem.

Nem tudom, hogy melyikünk boldogabb.

Én, akinek 26 évesen van egy csodaszép gyerekem, és még van esélyem mellette karrierre is (bár én nem vagyok egy nagyra vágyó, nem szeretnék magas pozíciókat betölteni, csak biztos állásra vágyom), vagy ő, akinek ugyan 43 évesen mindene megvan anyagi javakat illetően, de majd belepusztul, hogy valószínűleg nem lehet gyereke, és az emberi kapcsolatai is rámennek erre a dologra. Mert nem csak a párjával vannak problémák emiatt, de a sok csalódás nagyon megkeseredetté tette, és ez a munkájára is kihat, egyre gyűlölködőbb, mindenkiben csak a rosszindulatot feltételezi, és nagyon megváltozott.

Ez az ismerős történetesen a főnököm, és mikor nem fogadtam meg az abortuszra vonatkozó tanácsát, kishíján kirúgott. Most, hogy nem mentem vissza dolgozni a gyerek két éves korában előre jelezte, hogy nem biztos, hogy lesz helyem akkor mikor én szeretnék visszamenni...

Ahogy elnézem ezt a nőt, és ahogy szép lassan mindenkit elmar maga mellől, nem bánom egy percig sem, hogy én nem úgy cselekedtem, ahogy ő tette 20 évvel ezelőtt!

Nem mondanám divatnak! Én még a karrierépítésre sem hivatkozhatok.. 10 éve ugyanazt az irodai munkát végzem. Egyszerű: korán férjhez mentem, nem működött , elváltunk. Mire találtam olyan férfit aki mellett boldog vagyok és úgy láttam h kibírja az idő próbáit addigra 35 lettem...

Most a másodikat várom 35 felett.. és boldog vagyok h nem eléváltként nevelgetem gyerekeimet.

Mostanában divat lett a semmire, meg anyuék nyakára szülni. És általában, ha statisztikát nézünk, akik így vállalnak gyereket nem a 30-on 35-ön túli korosztály,hanem a jóval fiatalabb.

Tehát gondolom a munka, a karrier,az anyagi biztonság miatt is tolódik ki!

Hát nekem elég sok ilyen ismerősöm van.

Szerintem 35 fölött egy gyereket simán lehet vállalni.

Bár én is 28 évesen szültem, de én úgy gondolom,hogy inkább legyen 1 gyerek, de éljünk normál körülmények között, mint legyen 3 és számolgatni kelljen mindig minden hónap végén!

Szerintem sem „divat” ez, hanem a társadalmi változások eredménye. A környezetemben élők alapján az alábbiakat tudom oknak felhozni, érdekes, hogy a karrierépítés egyik ismerősömnél sem volt hátráltatója a családalapításnak.

Egyrészt sokan még tanulnak 25 éves korukig, sőt, otthon is laknak a szüleiknél – ez az életforma pedig nyilván nem a családalapításnak kedvez. Ekkor kezdenek csak leválni a szülőkről, és megalapozni a saját életüket, ami nyilván jó pár év.

Másrészt szerintem az is befolyásolja a dolgot, hogy egyre inkább a hasonló korú nők és férfiak alakítanak ki párkapcsolatot. Így lehet, hogy a nők zöme igen, viszont sok férfi érzelmileg még nem tart ott 25-30 sem, hogy gyereket, családot szeretne. Vagy belemegy, hogy legyen, aztán pár év múlva elválnak. Ebből a szempontból az lenne az ideális, ha 10-15 év lenne a férfiak javára a korkülönbség.

A fenti miatt aztán vannak, akik „kicsúsznak az időből”, mivel 30 éves korukig még a tanulás-pályakezdés-bulizás volt a fontos. 30 felett viszont a nők bekattannak (ezt sosem hittem, de ma már látom a barátnőimet, és hát, lássuk be, jogos biológiai kényszer), keresnék a megfelelő palit a családalapításhoz, csak hát ekkor már elég gyér a „kínálat”. Mert az ilyen korú férfiak vagy komoly párkapcsolatban élnek, vagy már elváltak, vagy azért egyik sem, mert „alkalmatlanok” még (?) a családalapításra. (Bocs, senkit sem akarok megbántani, nyilván vannak szimpatikus agilis fiatalemberek is, de a barátnőimen azt látom, iszonyú nehéz megtalálni őket.)

Azzal nem értek egyet, hogy az emberek arra törekednek, hogy már oviban járhasson „tótágast állva nyelvet tanulni” a gyerek. Mármint az én (elég tág) ismeretségi körömben nem dőlnek be az emberek ennek. Az tény, hogy nem igazán akar senki a szüleinél lakva, vagy albérletben élve gyereket vállalni, ha nem muszáj.

Még annyit, hogy szerintem az is elég nagy gond, hogy Magyarország nem arról híres, hogy egy férfi egyedül el tudja tartani a családját. Persze lehet, hogy de, csak az emberek igényei túl magasak…