Mért jó teljesen feláldozni magunkat a gyerekért? Ti hogy bírjátok?

Én az első gyerkőcömnél éreztem hasonlót bár akkor 13 évvel fiatalabb voltam.Most egy éves a picurom és az együtt töltött idő minden percét élvezem.Soha nem érzem "tehernek".Bármit csinál nem tud kihozni a sodromból!Én ezt azzal magyarázom,hogy akkor még túl fiatal voltam és izgága,most már megértem arra,hogy anya legyek!Most annyira élvezem,hogy szeretnék mégegyet!A nagy bölcsis lett 2 évesen,és akkor újra kitárult előttem a világ,és bölcsi előtt többször vigyáztak rá a nagyik(havonta1-2x)és akkor élhettem a hobbimnak.A picit még nem hagytam szinte senkire,minden megvár.Őt is beirattam bölcsibe de lehet,hogy nem fog menni majd kiböjtöljük azt az évet valahogy!

szerintem próbáld meg megkérni a nagyszülőket,barátnődet hogy néha vigyázzanak rá!

Szia!

Én azt szoktam csinálni, hogy amikor alszik a bébi (mint pl. most), akkor itt olvasgatok és olyan kérdéseket keresek, ahol jogszabályi vagy speciális ismeretekre lenne szükségem a válaszhoz, akkor utánanézek a neten és megválaszolom.

Mai ismeretem a nevelőszülőséghez kapcsolódik, mennyi támogatás jár vele, mik a feltételei, hogy valaki nevelőszülő legyen, a költségvetési tv-ből kikerestem, hogy mi mennyi 2009-ben stb. Ugyanígy ismertem meg speciálisan a kismamákra, kisgyermekesekre vonatkozó részeket a munka törvénykönyvéből, de a védőoltásokról, egészségpénztári felhasználás lehetőségeiről, parlamenti törvényszavazások tekintetében is egy-egy kérdés kapcsán olvastam alaposan utána. Sose lehet tudni, hogy mikor kellenek neked vagy a szűk környezetednek ilyen infok.

Ha pedig már egy éves elmúlt a baba, akkor keresni kell olyan programokat, amiket ő is élvez és neked is szellemi táplálék. Hihetetlen, hogy milyen jó móka komoly könyveket úgy felolvasni, mintha mese lenne, próbáld ki egyszer.