Miért van ilyen sok diszlexiás, diszgráfiás gyerek, kamasz?

Szerintem már nem mozognak annyit a gyerkőcök, mint régen. Nagyon sok kényelmes hintácska, ülőke, ágyacska, vagy babakocsi áll rendelkezésükre. Később leülnek a tévé elé, anyuék autóval hordozzák, stb.

Talán ez az oka, talán nem.

Szakemberek állítják, hogy most sincs több ilyen jellegű betegség, mint régen.

A különbség, hogy ma már egyre több tanár, szakember, gyerekorvos van tisztában azzal, hogy ezek létező betegségek. Egyre több esetben diagnosztizálják ezeket a problémákat.

Ami azért fontos, mert a gyerek és a család és a nevelők megkapják a szükséges tanácsokat, kezeléseket (pl. gyógytornásztól, neuropedagógustól, pszichiátertől, nevelési tanácsadóból, és a többi.)

Régen ezekre a gyerekekre egyszerűen rávágták, hogy hül.ye.

Pl. a logopédiai oviba bekerült egy kisgyerek a "normál" oviból, akire rámondták az óvónők, hogy szellemi fogyatékos: nem beszélt, visszahúzódó, nem rajzol, stb.

Aztán az elfogadó környezetben kinyílt, felszabadult, és nem csak folyékonyan beszélt.... A teszteken 150-es IQ-t mutatott. Egyből más szempontból volt kérdés, hogy mehet-e "normál" első osztályba.

Itt is vannak fokozatok.

Van, aki pl. gyors írásnál, olvasásnál felcserél egy-egy betűt, és van, aki egyszerűen képtelen megtanulni ezeket.

Ha belegondoltok, sok "diszéneklős", "diszrajzolós", "diszakrobatikus" gyereket ismertek. Csak mivel ezek a készségtárgyak nem jelentenek létszükségletet az iskolában és a nagybetűs életben, így ezekkel nem foglalkoznak.

Egy olyan társadalomban, mint pl. az Avatar film világa, ahol ugrálnak, énekelnek, vadásznak, stb. ezek a gyerekek lennének "életképtelenek", és mindenki eltojja, ha diszlexiás. Nincs is mit olvasni!

Én is szakember vagyok és sok más szakember-társammal határozottan állítjuk, hogy klasszisokkal több a diszes gyerekek száma, mint akár 1-2 generációval ezelőtt. Abban igaza van az előttem szólónak, hogy az utóbbi időben rengeteget fejlődött, finomodott a diagnosztika, ezért olyan, viszonylag kis méretűnek tűnő eltérések is megfigyelhetőek, amik eddig elkerülték a figyelmet. de az is tény, hogy egyre több a diszes, a beilleszkedési-, tanulási-, magatartásproblémás gyerek. Ezek a gyerekek egyáltalán nem hülyék, azonban egyes részképességeik teljesen másképp működnek, ezért igenis nehézséget okoz számukra az írás, olvasás és/vagy a számolás.

E mögött a jelenség mögött rengeteg potenciális ok fellelhető. Nekem az egyik egyetemi tanárom jópár évvel ezelőtt kifejtette, hogy ő miben látja az okokat és én - sok más szakemberrel együtt - maximálisan egyetértek vele.

A mozgásnak egyértelmű szerepe van a fejlődésben, gyakorlatilag a mozgásfejlődés és az idegrendszer fejlődése egymással párhuzamosan fejlődik, tehát ha elmaradás van a mozgásfejlődésben, nagy valószínűséggel valamiféle probléma megjelenik az idegrendszer fejlődése során is (és ez persze fordítva is működik: nem véletlenül küldik a legkülönfélébb mozgásterápiákra a fejlődésükben elmaradott gyermekeket). Ha belegondolunk abba, hogy 1-2 generációval ezelőtt a mi szüleink még textilpelenkába "csomagoltak" minket, akkor valószínűleg lelki szemeink előtt megjelenik az a kép, ahogyan jóanyáink jobbra-belra forgatnak minket, mire sikerül ránkerőltetni a pelust. Ma már - az előzőekhez képest - néhány egyszerű mozdulattal felhúzható a pelenka. Tehát már a kezdetek kezdetén kimaradnak ezek az elemi mozgások. később a mai gyerekek tépőzáras, patentos dolgokat kapnak, nem kell már a cipőfűzéssel meg a gombolással bajlódniuk. Megint kimaradnak ezek a nagyon is meghatározó mozgások És még sorolhatnám! Ma már a fürdetésnél is beletehetjük a babánkat egyfajta "sínbe", hogy ne izegjen-mozogjon. Persze tudom, hogy ezek nagyon jó találmányok, hiszen nem csúszik ki a gyerkőc a kezünkből stb., de bizony kemény hátrányai vannak.

Itt van a sokat szapult tévézés. Hiába néz Disney-t a gyermek (oké, még mindig jobb, mint az erőszakos mesék), de ez is ugyanolyan audiovizuális ingert ad, mint bármelyik más tévé-program. A gyerekek agya szó szerint ellustul. Nem tanulnak meg képet alkotni, hiszen ki vannak teljesen szolgálva a tévé által. Ennek köszönhető, hogy az iskolában majd nem tudják elképzelni, majd megvalósítani a mozdulatot, amikor azt mondja a tanár, hogy nyissák ki a könyvüket a 6. oldalon.

Persze nem azt mondom, hogy a felnövekvő generációban nincsenek egészséges, okos gyerekek, sőt! Csak azt állítom, hogy a komformizmus hatásával kőkeményen szembe kell nézniük és ami egyrészt megkönnyíti az életüket, az másrészt meg is nehezíti. ezeknek a gyerekeknek sokkal nagyobb talpraesettségre és szerencsére van szükségük, hogy megállják a helyüket, főleg az iskola első éveiben.

A helyi elit középiskolában dolgozó barátnőm mesélte, hogy a 10.-es gyerekek szövegértése a béka feneke alatt van... Azt hiszem az okok azonosak.

szerintem csak egyszerűen azért, mert már szinte bárkinek adhatnak róla papírt, és sokféle kedvezmény jár érte, így megéri.

akiknek tényleg problémáik vannak azokról már írtak előttem :)