Ha nagyon feszült vagyok és nem tudok mosolyogni sem, az megmarad a babám emlékeiben?
1 éves a lányom, én pedig teljesen kivagyok. A szomszédom miatt rettentő stresszben élünk. Hosszú történet...egy agresszív, undorító emberrel van szó, aki folyamosan szekálja az egész társasházat. Megpróbáltuk kitenni őt innen, de nem lehet, nem megy.
Ha itthon vagyunk, nagyon-nagyon szörnyen érzem magam. Nem vagyok boldog, félek és legszívesebben kiabálnék mérgemben. Lányommal nem vagyok elég türelmes, és nem is igazán tudok mosolyogni.
Félek, hogy ez megmarad benne és már most azt látja rajtam, hogy milyen egy undorító anyja van!
Úgy sajnálom mikor rám néz a kis szemeivel. Tudom, hogy a stressz miatt nem tudok eleget nyújtani neki, nem úgy csinálom a napokat, ahogy kellene. Tudom, de nem tudok változtatni rajta. Gyomorgörcsöm van egész nap, nem tudok enni, és szétrobbanok a belső feszültségtől. Nem akarom, hogy ez a lányomon csattanjon.
El szeretnénk költözni, de ahhoz el kell adnunk a lakást, ami jelenleg nem megy túl gyorsan. Amíg itt lakunk, addig én be fogok golyózni.
Mit érezhet ebből a lányom? Megmarad majd benne, ha ideges voltam? Elveszíthetem a bizalmát?
Kérlek, tanácsoljatok valamit, hogy picit megnyugodjak.
Sajnos elég érzékeny vagyok, nem tudok kikeveredni egy jó ideje a levertségből.
Köszönöm, ha válaszoltok!
Csak jóindulatban írom: szerintem ez a probléma túlnőtt rajtad. Én a helyedben felkeresnék egy szakembert (pszichiátert/pszichológust) és megpróbálnám valahogy kezelni a helyzetet, amíg meg nem oldódik.
Ne hagyd, hogy ez nyomja rá a bélyegét az egész napotokra, a lányodnak természetesen nem jó, a szenzorai mindent "fognak".
Kitartást és sok sikert kívánok!
Én is szakember segítségét javasolnám. Elhiszem, hogy nehéz, de most a babád élet a fontos! Még ha nem is látná rajtad, hogy feszült, ideges vagy, akkor is érezné és nem tudná hová tenni, így ő maga is átvenné ezt a negatív rezgést. Ha meg elve feszültebben , idegesebben reagálsz az ő jelzéseire is....
H gond van a szomszéddal, akkor töltsetek minél több időt házon kívül. barátnő, séta, játszótér, nagyszülők, játszóház, közös programok a kicsivel. Nem kell mindig otthon ülni és a közös program mindkettőtöket kizökkent a mókuskerékből.
Amiket írsz, hogy nem tudsz enni, az egész életedre rányomja bélyegét a feszültség, bizony már csak úgy, magától, külső segítség nélkül nem fog megoldódni, hiába mentek máshová lakni..
Soha sem gondoltam volna, hogy ennyire rosszul tudom magam érezni. Én ennél sokkal erősebbnek hittem magam. De most nem tudom mi van...
Sokszor nem vagyunk itthon, próbálok sokszor kizökkenni innen, és olyankor jó is, csak az a baj, hogy tudom, hogy ide kell hazajönni...
Csak reménykedek benne, hogy kislányomban ez nem marad meg mélyen.
Köszi, hogy írtatok!
Szia!
Hogy vagy azóta? Én most hasonló cipőben járok a kisfiammal...egész nap feszült vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!