Van még itt rajtam kívül olyan Anyuka, akit a gyermek születése után már nem tekintett NŐNEK a párja, csakis és kizárólag ANYÁNAK? Hogy viselitek?

Beszélgetsz vele erről? Talán te is sokat megtudnál,mi a helyzet nála....ha nem tud választ adni,vmi hiba van,vmi nem őszinte. Egy "normális" férfi is érzi a helyzet súlyosságát,tehát van gondolata az egészről. Osszátok meg egymással és orvosoljátok!

Ha fontos vagy neki,mindenhogy az kell,hogy legyél,nemcsak,mint anya,hanem, mint nő is. Ha nem vagy az neki,te döntöd el,hogyan tovább...

A babátokkal hogy van? Foglalkozik vele,segít neked?

Érdekes volt olvasni,ahogy írtad,hogy azt mondja csak pl.: "anya,éhes a baba!" Nevén sem nevezi a gyereketeket? Nekem nagyon furi és bántó lenne,ha így szólna a férjem...

Egyébként pont mostanában láttam a tévében egy erről is szóló műsort,hogy lehetőleg a szülők ne kereszteljék el egymást "anyának" és "apának" a baba születése után,mert az tudatalatt annak kedvez,még egy jó kapcsolatban is,hogy a másikat egy idő után már csak anya,-ill. apa szerepben látjuk, és nem azt akibe beleszerettünk,aki a társunk,akit még mindig szeretünk,nemcsak azért,mert a gyerekünk tőle van... Mi csak akkor használjuk az anya ill. apa szavakat,ha a babámnak mondok valamit...pl. anya tisztába tesz...stb... A férjem a mai napig úgy becéz,ahogy eddig is és én is őt. Ez pedig nagyon jó.

Ikres anyuka

Aha,értem.Tudod az én párom sem (és sztem egyik férfi sem) az a megbeszélős fajta...de nem hagyom. Kezdetektől fogva hajtom,hogy ha vmi probléma van,arról beszéljünk.Persze nekem sem sikerül mindig,de a "nevelés" hosszú idő:) Ő inkább 3 napig duzzogna,míg én nem.

Sajnos azt látom a környezetben (anyumékat is beleértve),hogy ahol nem tudnak a párok egymással beszélgetni,megbeszélni a dolgokat,ott elöbb-utóbb vége is lesz a kapcsolatnak, ill. csak a gyerek tartja össze valamennyire a kapcsolatot. Hát én ezt nem akarom. Amíg egy kis hajlandóság is van benne arra,hogy megbeszéljük a problémákat és meghallgassuk a másiknak mi jó,addig nincs veszve a dolog. Ha én hagytam volna,hogy ne beszéljünk és minden csak el legyen "simítva",le legyen nyelve,akkor mi már rég nem lennénk együtt a férjemmel vagy tiszta idegbeteg lennék mindentől és attól mennénk szét egyhamar. És nem utolsó sorbna,a gyerekekre is kihatna ez.

Próbálkozz,késöbb nagyon megfogod bánni! Fiatal vagy,pici gyerekkel,most kéne jól érezni magatokat! Az idő ezt nem oldja meg,csak rosszabb lesz.(Te fogod magad rosszabbul érezni)

Írj,ha történik vmi...!

Ikres anyuka

Oké,csak történik vmi...

Azt nem írtad hány éves vagy és hogy mióta vagytok együtt. Ja,és mondjuk szex után erre nem nyílik alkalom?Mármint beszélgetni? Mi sokszor olyankor beszélünk az intimebb csak ránk tartozó témákról,mert nyilván ott adott a dolog:)

(egyébként én is kozmetikus vagyok:)

Oké!

Én 29 múltam, a férjem idén tölti a 35-öt:)

Sok sikert!