Egyéni vállalkozónak jár 5 nap munkaidő kedvezmény a gyermeke megszületése után?

A munkaidő-kedvezmény igénybevétele

A munkaidő-kedvezmény az éves rendes szabadságon felül illeti meg az apát, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni.

A kedvezmény nem gyermekenként jár, - így akkor is 5 munkanap illeti meg az apát, ha egyszerre több gyermek született.

A törvény 138/A. §-a a Munka Törvénykönyve szerinti munkáltatóra és munkavállalóra terjed ki, de a

gyermek születése esetén járó, apákat megillető munkaidő-kedvezményt igénybe veheti a közalkalma-zott, a köztisztviselő, az ügyészségi dolgozó, az igazságügyi alkalmazott, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonája is.

A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

A távolléti díjat a távollét idején érvényes személyi alapbérből, rendszeres bérpótlékból és kiegészítő pótlékból kell kiszámítani.

A kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.

E jogszabály alkalmazása során apa alatt nemcsak a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti apát, hanem az örökbe fogadó apát is érteni kell.

A munkaidő-kedvezmény idejére járó távolléti díjat kormányrendelet alapján az állami költségvetés a munkáltató részére megtéríti (ez vonatkozik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szol-gálati viszonyáról, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvények alá tartozó szervezetekre is).

A munkaidő-kedvezmény miatti költségek megtérítése

A munkaidő-kedvezményre vonatkozó költségek megtérítéséről a törvény végrehajtására kiadott, „A gyermek születése esetén az apát megillető munkaidő-kedvezménnyel összefüggő költségek megtéríté-séről” szóló 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet gondoskodik.

A rendelet felsorolja mindazon szervezeteket, akik munkaidő-kedvezményben részesíthetik dolgozói-kat, rendelkezik a költségek megtérítésének feltételeiről, módjáról, nyilvántartás vezetési kötelezettsé-get ír elő a munkáltató részére, meghatározza a költségek megtérítésének forrását.

Kimondja, hogy az 5 nap munkaidő-kedvezmény idejére járó távolléti díj és a munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre.

A munkaidő-kedvezmény igényléséhez a következő okmányok szükségesek:

1. a munkavállaló a munkáltatójának a munkaidő-kedvezmény igényléséhez bemutatja a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

2. halva született gyermek esetén a halotti anyakönyvi kivonat eredeti példányát,

3. írásban nyilatkozik arról, hogy szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa, továbbá arról, hogy ezt a jogát nem szünetelteti, nem szüntette meg.

(Lásd Kormány rendelet 1. § (3) bekezdése.)

A munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételéről köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza:

- az igénybe vevő nevét,

- a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját,

- a távolléti díj kiszámításának módját,

- a számított távolléti díj összegét és

- a számított közterheket.

A nyilvántartás mellékleteként az apa (fentiekben írt, 3. pont szerinti) nyilatkozatát a felügyelet gya-korlásáról, szüneteltetéséről, továbbá az anyakönyvi kivonat fénymásolatát a munkáltató a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások figyelembevételével köteles megőrizni.

Ha a munkavállaló a munkaidő-kedvezményre jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a munkaidő-kedvezmény igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a munkaidő-kedvezményt részben vagy egészben még nem vette igénybe.

Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére 3 munkanapon belül köteles az igazolást kiadni.

A munkáltatóknak az apákat megillető munkaidő-kedvezménnyel összefüggő költségek megtérítéséhez az igényt a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi igazgatóságához (Budapest területén a Pest Megyei Területi Igazgatósághoz)  Igazgatósághoz kell benyújtaniuk.

A folyósítás feladatát a területileg illetékes Igazgatóság látja el, aki a benyújtott igényeket felülvizsgál-ja.

A felülvizsgálat során

- ellenőrzi az apát megillető munkaidő-kedvezmény alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díjat,

- a közterhek jogszerűségét, elszámolását,

- a jogtalanul, illetve magasabb összegben elszámolt összeg megtérítéséről fizetési meghagyással intézkedik.

A családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató:

- A családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató általa a tárgyhónapban, munkabér-elszámoláskor számfejtett és kifizetett (folyósított), apákat megillető munkaidő-kedvezményre járó távolléti díj összegét és a foglalkoztatót terhelő közterhet a családtámogatási ellátások ösz-szegéről szóló elszámoláson kimutatja,

- beküldi a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatóságához

- a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig,

- az elszámolást a Területi Igazgatóság a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül megvizsgál-ja, és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról.

(Lásd a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 27/A. §-ának (1) bekezdése.)

Köztehernek a megtérítés szempontjából a társadalombiztosítási járulék (1997. évi LXXX. tv. Szerinti 29 %), illetve a munkaadói járulék (1991. IV. tv. Szerinti 3 %) minősül.

A családtámogatási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató:

- az apát megillető és kifizetett kedvezményre járó távolléti díjat és annak közterhét

- erre a célra rendszeresített nyomtatványon félévente, június 30-ig, illetve november 30-ig

- benyújtja a székhelye szerinti Igazgatóságnak,

- amely 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról.

(Természetesen hamarabb is beküldhető, de kifizetés csak félévente van.)

Számvitel és adózás

Az apát megillető munkaidő-kedvezményként fizetett távolléti díjat költségként kell elszámolni.

A központi költségvetésből megtérített összeget az egyéb bevételek között kell elszámolni.

A mérlegkészítés időpontjáig igényelt, üzleti évhez kapcsolódó összeget időbeli elhatárolások között, az egyéb bevételekkel szemben kell a mérlegben kimutatni.

A munkaidő-kedvezmény összege a magánszemély szempontjából összevonandó jövedelem.

Társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem, amely után az általános szabályok szerint törté-nik a munkáltatót és munkavállalót terhelő nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási járulékok, munka-adói, munkavállalói járulék felszámítása, levonása, bevallása.