Valóban önzőség, ha számomra a terhesség közben és majd szülés után is fontos is lesz, hogy hogyan nézek ki? Vagy reális elvárás önmagammal szemben?

Majd meglátod...

A magassarkúval nekem ott kezdődtek a bajok,h az első trimeszterben többször is elájultam a vérnyomásom miatt,aztán később a vércukrom váratlan leesései okoztak kis híján ájulást,majd a hatalmas pocakom bontotta meg az egyensúlyérzékemet.Így szó sem lehetett magassarkúról.

Az elegáns kismamaruhák egy kisebb vagyonba kerülnek,így ha ez nem áll rendelkezésedre(főleg,h nem kétfillér a babaholmi beszerzése)akkor jobb ha lejjebb adsz a a vágyaidból.

Sport.Nagyszerű dolog,de kismamaként eléggé be vagy határolva.Úszni nem jó,mert könnyen összeszedhetsz valami fertőzést.Megerőltető sportok nem jöhetnek szóba,persze nem kell lemondani a mozgás öröméről,hiszen nagy sétákat bőven tehet az ember,már ha nem akar leszakadni a dereka az egyre súlyosbodó pocaktól.

A hajfestés pedig sem várandósság,sem szoptatás alatt nem ajánlott.

És akkor csak azt vettem elé,h egy teljesen normális várandósságod van.Nem szóltam arról,h ha a dokik ágynyugalomra ítélne,mert idő előtt megnyílik a méhszáj,és akkor nem csak a sporttól,de minden komolyabb mozgásról le leszel tiltva.

A szülés után pedig egy gyermeket nem nevelő nő számára elképzelhetetlen.Hogy csak egy példát mondjak 7 hónapja nem aludtam át egyetlen éjszakát sem,mindig legalább 2szer felkeltem.Szeretnék eljárni tornászni,spinningre,de mindamellett,hogy ez nem kifejezetten olcsó,még a gyereket sincs kire hagyni,mert a férjem olyan munkarendben dolgozik.Amikor meg ráér,akkor meg örülök,h utolérem magam a házimunkában.

Amíg csak szopizott,addig 1-2 óránál tovább nem hagyhattam magára,mert szükség volt a tejecskére...És még mindig nem tudok igazán lefogyni,mert ugyan a gyerek 10 hónapos,de még mindig szopizik,így sem fogyózni nem tudok isten igazán,se semmi.Sajnos a hormonok ilyenkor van akinél meggátolják a fogyást.Gondoltam,h majd szülés után nem jön rám egy gramm sem,csak lefelé megy.Aha...A lány olyan hasfájós volt,h szinte csak szénhidrátokat és húst ehettem,ha nem akartam,h órákat ordítson.

A csípőm gyerek előtt sem volt kicsi,de most egy tenyészkanca is megirigyelné...

De nem ilyen szörnyű a dolog,hiszen pocakosan nem volt annál nagyobb boldogság,minthogy egy kis élet fejlődik odabent,aki mocorog,rúgdos,imádtam pocakosnak lenni,minden szép és kevésbé szép pillanatával együtt.A szülés az maga a csoda,még ha napokig minden mozdulat nehéz volt,és kellett kb 2-3 hét mire legalább kialaudtam magam utána.De amikor a gyermekem odamászik hozzám,és rám fekszik,akkor elfelejtek minden rajtam lévő plusz kilót,és átalvatlan éjszakákat.Majd leadom a kilókat ha már nem szopik,majd átalszom az éjszakákat is egyszer.

Csak azt szerettem volna bemutatni,hogy nem lehet elképzelni,hogy milyen lesz.Lehet egy tündér,aki hírből sem ismeri a hasfájást,szépen eljátszik egyedül,és igazi mintababa.De az is lehet,h nem ilyen lesz.A fő,hogy vannak már terveid,és ne add fel őket,mert hidd el szülés után is lehetsz csinos.

Egyáltalán nem önzőség, mindenképpen jó, hogy így állsz neki, hogy szeretnél mindig csinos lenni, terheség alatt és utána is.

Sok nő elhagyja magát ilyenkor, és már nem sminkeli ki magát, nem öltözködik úgy, stb. Amit persze a párja általában elfogad, de azért milyen jó, ha büszke lehetsz magadra, és nem utolsó sorban a párod, és a gyermeked is rád!

Túlzásba sose vittem, de én is odafigyeltem rá, hogy ne hagyjam el magamat kisfiam megszületése után sem. A realitás persze egy kicsit nehezebb, mint az elgondolás. Magas sarkú cipőt például ha nincs vérnyomásprobléma stb akkor lehet hordani egy darabig, én most második babával a terhesség felénél vagyok, és most érzem, hogy itt az ideje kicsit kisebb sarkút kell hordanom, mert kezd kényelmetlen lenni. Az egyensúly máshova helyeződik nagy pocival, azért, meg később elég nehéz lelátni is a pocitól, hogy hova lépsz. Viszont nekem a teljesen lapos cipő volt a legrosszabb, abban alig tudtam menni.

A szülés után persze megfordul hirtelen a világ, a kb 2-4 óránkénti felkelés éjszaka is eléggé kifárasztja a szervezetet, és őszintén szó szerint volt olyan nap az első pár hétben, hogy átöltözni és hajatfésülni sem volt időm. Ez szerintem az első 1-2 hónapban jellemző. Viszont később, mikor jobban megszokja a szervezet az éjszakai felkeléseket, és regenerálódik a testünk, rutin alakul ki a napi tevékenységek közül, akkor mindenképpen kell szakítani időt saját magunkra is. Hiszen nem csak anyák, de nők is vagyunk! És jó érzés magunkról is gondoskodni, csinosnak lenni. Egyáltalán nem önzőség. Persze olyan mértékben egy kis ideig nem lehet megoldani, ahogy most gondolod, de mindenképpen jó szerintem, ha valaki így áll hozzá, csak el kell fogadni, hogy kicsit nehezebb lesz az elején megvalósítani ezeket a saját magadnak kitűzött célokat. Semmi hátránya nem lesz a babának abból, ha anya jól érzi magát a bőrében. :o)

Nagyjából egyetértek az első válaszolóval.

Én ezt 3 kisgyerek mellett csinálom.Szeretnék magammal többet foglalkozni nem mondom,de időm és energiám nem nagyon van rá.Még 2 gyerek után volt,de most már nem nagyon.

Kismamaként én is mindig csinos voltam(ami valóban nem volt olcsó),kivéve a magas sarkút,azt le kellett cserélnem,mert már az elején dagadt a lábam.Meg nem is a legideálisabb viselet kismamáknak.

A mozgás az nekem ilyen vagy olyan formában megvolt,csak nem úgy ahogy elképzelném:))De első babával még nyugodtan azt csinálsz amit akarsz,vagy ami kényelmes,meg amit az állapotod enged.

Egyetértek egyébként abban,hogy azért mert egy nő anya lett,még maradjon NŐ is,csinos és ápolt.Csak ez sokszor hulla fáradtan elég nehezen megy,de én is törekszem rá.

Összefoglalva egyet értek az elképzeléseiddel,majd meglátod mennyire megvalósítható.De első babánál ha problémamentes lesz a terhességed szerintem teljesen az.Ne anyósod akarja neked megszabni,hogy milyen kismama anya legyél.Egyáltalán nem önző az elképzelésed.Az az önző,aki a saját önös érdekeit helyezi a gyereke elé,és az Ő igényeivel nem foglalkozik,erről nálatok gondolom nincs szó.De az,hogy csinos és fitt kismama anyuka szeretnél lenni,egyáltalán nem önzés.Ha Te magad boldog kiegyensúlyozott vagy, a gyereked is az lesz.Ha teljesen leeresztesz,elslamposodsz az senkinek nem jó.

De tudod mit,nem kell anyóssal mindent megbeszélni ha nem megfelelő partner ebben.Az a Te a Ti dolgotok a férjeddel,hogy hogyan és mikor vállaltok gyereket,és hogy képzelitek el a körülményeket.Ha nem ért anyós egyet az nem baj addig,amíg tiszteletben tartja a Te Ti magán szférátokat.Ha beleszól,állandóan a nem tetszését fejezi ki,nem kell beavatni mindenbe.A rosszindulatát tartsa meg magának.Nekem is egy erőszakos tolakodó anyós jutott,tudom milyen állandóan hárítani.Egyszer kiborult a bili,aztán 2 év mosolyszünet(akkor voltam a legnyugodtabban)most nem tolakodik annyira.

Állítsd le,vagy tartsd távol magatoktól.

Sok sikert a babaprojekthez.

Én is még előtte állok a babának, de én sem szeretném elhanyagolni magam. Rossz látni, amikor kinyúlt melegítőben, zsíros hajjal, stb. tolja az utcán a babakocsit az anyuka. Soha nem szeretnék ilyen lenni. Szerintem jobb, ha az ember bármiben is az életben kicsit magasabbra teszi a lécet, akkor még mindig lehet lejjebb engedni. Nem hinném, hogy önző lennél. Szerintem fogod annyira szeretni a babádat, hogy amellett, hogy magadra igényes maradsz, ő nem fog semmilyen hátrányt szenvedni ettől.

Nem vagyunk egyformák, ebből is látszik!

Én egyetértek veled. Muszáj normálisan kinézni, egyrészt magunk miatt, nehogy csak anyák legyünk, hanem nők is, másrészt a férjünk miatt.

Nekem könnyű sima terhességem volt, így az utolsó napjáig tudtam tornázni. Hátulról nem is látszott rajtam, hogy babát várok. Egy héttel a szülés után már rámjöttek a régi nadrágjaim, bár ez adottság kérdése is. Hat héttel szülés után újrakezdtem a tornát is, minden reggel azzal kezdem a napot.

Délelőtt 10 körül mindig megyünk sétálni a babámmal, mielőtt elindulunk, megcsinálom a hajamat (hátul mindig elalszom), és kicsit kifestem magam (kicsi szemceruza, kicsi spirál). Soha nem megyek le mackóban az utcára, mindig felöltözök rendesen.

És lent az utcán mindig mackónadrágos, dagi, kócos anyukákat látok, nem is értem őket, aztán meg ők csodálkoznak, ha félrelép a férjük.

Ahhoz, hogy ne legyek "szakadt", kb 5 percre van szükségem naponta (plusz a 40 perces torna). Erre igazán mindenkinek lehetne ideje.

Üdv, 4 hónapos édesanya.

Egyaltalan nem onzoseg, hogy szeretsz csinos lenni! De kulonben is, meg szep hogy szereted magadat, igazad van.

Anyosodnak orulnie kellene hogy csinos a menye, szerintem ez nem mindegy.

Ne is foglalkozz anyosoddal, lehet hogy szules utan ugyanazokat a ruhakat feltudod majd venni mint elotte, es a smink, fodrasz pedig nem olyan nagy dolgok, azokat ugyis megcsinalod! Tornazni otthon is tudsz majd amikor a baba alszik, anyos csak nem fog ott ulni egesz nap nalatok.

Ne is foglalkozzal vele, de azert finoman kerdezd meg tole, hogy annak jobban orulne, ha topis menye lennel neki?:)