Szeretnék gyereke (ke) t? HA igen/nem, akkor miért? Hány évesek vagytok?

Igen, majd szeretnék. Szerintem jó dolog. Sokszor elképzeltem már, milyen lesz ha gyerekeim lesznek, meg unokáim. Persze az élet gyakran nem úgy zajlik ahogy előre eltervezzük. Majd meglátjuk hogy alakul. De most megyek nézem a Harry Pottert, már úgyis elkezdődött 1 órája.

21/F

Én igen szeretnék többet is! El sem tudom képzelni az életet gyerekek nélkül. Persze ezt csak jó pár évvel később.

17/L

Szeretnék igen. És szerencsére a párom is szeretne. Szerettem volna fiatalon 22-23 évesen is akár, de nem jöhet össze, mert addig nem lesz meg a megfelelő egzisztencia.

De alig várom, hogy "teljes" legyen az életünk és éldegéljünk "ügyesen" a házikónkban gyerekzsivajjal :) Persze fiatalosan, lazán, de felelősségtudattal:)

Remélem egyszer megvalósul...nekem ennél több tényleg nem kell a boldogsághoz:) (persze a szakmámban szeretnék sikeres lenni, de ez csak másodlagos...)

21-L

Szeretnék igen,de előbb beteremtek nekik/neki mindent.:) és külföldön akarok persze..itt Magyarországon nem nagyon.

15/L

Én 25 évesen éreztem úgy, hogy itt az idő. Előtte nem akartam gyereket soha, rettegtem az életre szóló felelősségtől és nem vagyok egy anya-típus sem, nem is volt rá jó mintám. Akkor viszont volt rengeteg pénzem, jó szakmám, saját lakásom és őrülten szerelmesek voltunk egymásba a férjemmel.

Azóta eltelt 6 év, lett két gyerek. A férjemmel elhidegültünk egymástól, elszegényedtünk, a szakmám már nem vár vissza, és rájöttem, az anyaság tényleg nem nekem való. Én konkrétan megbántam. Nem tudom ez mennyire jellemző...

Szeretem a gyerekeimet, most már ismerve őket akarom, hogy ők legyenek nekem, de ha visszapörgetnénk az időt, másképp döntenék. Kicsit olyan, mint ha elhívnának egy buliba és inkább nem megyek el. Most hogy már elmentem és megismertem az ottani embereket, márnem nem kívánom el, de ha újrakezdhetném már nem mennk el rá...

Nem.

-Sosem töltött be egy központi kérdést az életemben a gyerektéma. Értsd úgy hogy pl. az én barbie-m ovis koromban sem gyereket szült hanem állatokkal foglalkozott meg dolgozott meg ilynek. Azt mondják, hogy ez jelent valamit. Én eleinte akartam gyereket de csak azért mert azt hittem az mindenkinek muszáj.

-Nem látom a célját. Mármint persze szeretne engem ha jó szülő lennék, de ennyi? Mi értelme a gyerekszülésnek ez a nagy kérdés? Túlnépesedés is van. Nem nagyon hoznak lázba a "valaki továbbviszi a nevem" meg "adunk valamit a világnak" dolgok.

-Egyszerűen nem vonz. A gyerekek sem érdekeltek soha különösebben, meg én képtelen lennék valakit évekig szolgálni, nekem szükségem van a magányra, a hobbijaimra stb...

-Nem akarok olyan lenni mint sok idegbeteg anyuka. Tisztelet a kivételnek.

20L, ja és tudom, hogy bármikor meggondolhatom, de most a jelenről van szó, nem? Most ez a valóság.

Abban az esetben komolyan elgondolkodnék a gyerek vállaláson,ha lehetne császárral szülni és nem kellene érte százezreket fizetni.

Normál úton soha,de soha nem fogok szülni,és ezt a Vőlegényem is tudja,hogy ha egyszer szeretne/szeretnénk majd esetleg babát,akkor kizárólag és határozottan csak császárral jöhet szóba.

De egyenlőre én egyáltalán nem tervezem(ha gyógyszer mellett jönne,nem hiszem,hogy elvetném,de erősebb lenne az,hogy a Párom szeretne és ezért tartanánk meg)

21/L