Anyukák, hogy tehetném túl magam ezen a "kényes" helyzeten?
Kislányom nemsokára óvodás lesz. Én is oda jártam oviba, ráadásul anyukám is ott dolgozott óvónőként. Már nyugdíjas.
Egyszer-kétszer már voltunk bent a gyermekemmel, de én nagyon hülyén éreztem magam. Én nem értek úgy a gyerekekhez, mint egy óvónő, társaságban megkukulok, nem vagyok határozott, stb. inkább olyan kis visszahúzódó. Az oviban is inkább meg se merek szólalni. Anyu itthon is többször rámszól, hogy ezt ne, azt ne, de nem tudom miért. Séta közben is már sokszor nem merek semmit mondani, mert vagy közbeszól és átveszi az irányítást, vagy rázza a fejét, hogy én nem tudom olyan választékosan kifejezni magam, és sokszor elfogy a türelmem is, pl. ha már 10.szer kérdezi ugyanazt a gyerek. Ő felajánlotta, hogy majd beszoktatja a kislányomat, én meg a picivel addig itthon lehetek. Félek, hogy ha már én fogom vinni, hozni, akkor tök idiótának fognak nézni, hogy én nem tudok olyan nyílt lenni, határozott a gyerekkel, stb... Eddig vártam hogy mehessen az oviba, de most már félek. Egyenesen rettegek, hogy majd mit fognak mondani, hogy az óvónő lánya milyen szerencsétlen, stb... Rettegek attól, hogy a többi óvónő, dajka, stb. mit szól, ha majd meglátja, hogy mennyire szerencsétlen vagyok.
Elég nehéz pár sor alapján megítélni, de szerintem alapvetően az a baj, hogy nagyon nincs önbizalmad, aminek a(z egyik) fő oka talán az lehet, hogy Anyukád "mindig mindent jobban tudott". Szóval az az anyatípus, aki mindig mindent elrendez, meg megcsinál a gyereke helyett, mert "ő a legjobbat akarja", de közben nem veszi észre, hogy a gyerek ezzel azt tanulja meg, hogy ő nem kompetens a saját dolgaiban, így nem alakul ki egészséges önbizalma. Van egy könyv, az a címe, hogy "Mérgező szülők". Melegen ajánlom Neked.
Én a helyedben nem fogadnám el Anyukád "segítségét", közölném vele, hogy megtudom oldani a gyerekem nevelését. És nem hagynám, hogy ő átvegye az irányítást bármiben is, ami az én életemről szól. Elvégre felnőtt ember vagy!
A soraidat olvasva nekem is az volt az első gondolatom, hogy anyukád jó alaposan megcsapolta az önbizalmadat.
Próbáld meg Te egyedül beszoktatni a gyereket, két okból. Egyrészt ezzel nő az önbizalmad, másrészt így kikerülsz anyukád elnyomása alól. Gondolj bele, mennyire jobb érzés lesz, ha sikeresen beszoktatod Te egyedül...
Egyébként nagyon megértem a paráidat, én is ilyen vagyok, vagyis inkább voltam, amíg kisebb volt a fiam. Én is folyton azzal foglalkoztam magamban, mit gondolhatnak mások, vajon ezt megengedhetem -e neki, hogyan szóljak rá előttük, stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!