Elegem van az anyaságból más èrzett így?
8 èves a nagy, a kicsi 6. A fèrjem az elmúlt pár èvben a segítsèget lazára fogta. Semmit se segít szinte. Ha megkèrem valamire visszabeszèl, hogy mièrt te nem tudod megcsinálni, vagy, hogy majd megcsinálom máskkr, vagy nem hagynál már bèkèn szöveg megy.
Ha a gyerekeket kèrem meg ők is ezt csinálják. Nem tudok mit kezdeni velük. Elegem lett egyedül viszem a házat mindenben. Legszívesebben elköltöznèk ( van egy lakásom ki van adva) mert ez nem èlet, hogy rabszplga vagyok ès csak nekem fontos, hogy tiszta igènyes környezetben èljünk. Nem èltem így. Nem is csinált senki semmi koszt plusz munkát. Mióta lettek a gyerekek azóta a fèrjem ellustult előtte míg ketten voltunk igyekezett ès kedve is volt tenni a szèp tiszta otthonèrt.
Most hazajön tv elè ül megy az x box.
Elegem van nem birok már veszekedni belefásultam. Egyedül akarok èlni ahol senkihez se kell alkalmazkodnom.
Mèg, hogy a szülősèg milyen fantasztikus eufórikus èrzès, nèlküle mit èr az ember èlete.
Ja jó duma. Itt vagyok a pèlda, hogy ezerszer jobb volt míg szingli voltam. Nyugodt, gondtalan, stresszmentes èletet èltem ès pènzt is fèlre tudtam tenni.
Na de el.asztam ez van. Kellett nekem az anyaság...
Válj el, hagyd a gyerekeket az apjukra és fizest havonta a gyerektartást két gyerekre.
Mi a gond? Miért nem lépted ezt még meg?
2-es:
"Egyedül akarok èlni ahol senkihez se kell alkalmazkodnom."
Ilyet nem ír olyan, aki szereti a családját és velük gondolja el a jövőjét.
Kérdező: hogyne lenne kiút? Van. Leírtam hogy mi. Ha nem akarod, akkor nem kell, de akkor nem kell a panaszkodás sem. Van lehetőséged változtatni bármikor. Csak nem akarsz.
Hát itt jön elő azzal a baj, hogy a legtöbben, köztük az anyák maguk is hazudnak erről az egészről. Egy rózsaszín flitteres felhőbe van csomagolva az egész családozósdi, meg a gyerekvállalás főleg, hogy milyen cukik, meg mikor először beszél, meg jár, meg jaj pillangókat kergetünk a réten és együtt nevetve bringatúrázik a család. Hát baromira nem.
Része ez is. Olykor.
De alapvetően az anyaság és a család egy q nehéz, iszonyatosan monoton dolog, rengeteg megalkuvással és lemondással. Tehát akinek nem stílusa, hogy egy-egy dolgot éveken át megtegyen, az bele se kezdjen.
Mert ahogy a kérdező is érzi magát: a pasik olyanok lesznek, amilyenek, a gyerekek hisztisek, nyűgösek, betegek - a lakás úszik, az embernek nincs ideje vagy sokszor energiája sem magával foglalkozni és már a reggeli beágyazásnál arra gondolsz, hogy mikor fekhetsz le újra, hogy legyen egy kis nyugalmad.
Kérdező: tökre átérzem a helyzeted. De már az van, ami van. Nekem az a tapasztalatom, hogy a faszikkal semmit nem lehet kezdeni ezen a téren. Arra koncentrálj, hogy a gyerekeiddel a lehető legjobb legyen a kapcsolatod, mert hidd el, hogy megtérül. Pasik jönnek mennek (igen, van válás is, szétmenés is és meg is halhat az apa) (sajnos), de a gyerek örök - és ha stabil alapokra építesz, akkor később kevesebbet szívsz majd a kamaszkorban. :D
A gyerekeiddel próbálj játékosan feladatokat szabni - de ne terrorral, hanem lássák, mekkora örömet okoznak azzal, ha elpakolnak vagy összesöpörnek (most mondtam valamit). Ha jó lelkületű gyerekek, figyeld majd meg, mennyire szeretnének majd Neked kedvedre tenni - Te vagy nekik a legfontosabb. És pont emiatt: mindenképpen figyelj magadra. Ha van hobbid, sportod: csináld. Apuka majd ellesz velük addig. Szakíts időt magadra, mert KELL. Üres kútból nem lehet meríteni: ha nem hagysz magadnak lehetőséget arra, hogy feltöltődj, nem tudsz magadból adni sem (a gyerekeknek). (Pro tipp: vegyyél valami jó kis játékot x-boxra a gyerekeknek amivel tudnak játszani, akkor apa majd nem tud odaférni :D )
Kitartás, lesz ez még így se! :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!