Elmondani terhességet szakítás után? Jobb a békesség inkább?

Barátommal 3 évet voltunk együtt, 2 hete szakítottam vele.

Ennek oka az az volt, hogy a jövőnket máshogy képzeljük, másik országban. Kettős állampolgár vagyok, tanulni jöttem ide, de állandóra maradni nem volt tervem soha. Vele már itt, az egyetem alatt ismerkedtem meg és úgy is terveztük, ha végzek, megvan a diploma, együtt megyünk vissza, ott alapítunk családot.

De bármikor próbáltam erről vele komolyan beszélni, nem nyitott rá. Terelte, még hagyjuk ezt, messze van, bármi lehet még addig. Majd mikor választás elé állítottam és kérdeztem, hogy akar-e egyáltalán velem jönni, a válasz nem volt, és a támadás, hogy én nekem miért nem jó itt, miért akarok menni mindenáron? Mert ott van a családom, barátaim? A szakmámat is jobban fizetik ott, én ide tényleg tanulni jöttem csak.

Szakítottunk, aztán jött a terhesség.

Babát én régóta szeretnék, az abortusz nem volt számomra opció.

De nem tudom, az exemnek megmondjam-e. Szüleim szerint ne, már mennék ki, ezzel ide fog láncolni, sosem szabadulok tőle. Megy majd a pereskedés a láthatásért, gyerekért, ők nem fogják utaztatni, szállást fizetni neki kint, veszekedni, épp melyik karácsonyt hol töltheti a gyerek. Ha lezártuk, maradjon úgy. De az ő gyereke is, ha 10 év múlva megkérdezi, hol az apja, mit mondok?