Home office dolgozó szülőként, miként éled meg a gyerekek nyáriszünetét, mennyire zavarnak, stresszelnek, vagy éppen szórakoztatnak?

Emiatt is ment másik munkahelyre a férjem.

Egyrészt nagyon kényelmes volt, másrészt neki csak a helyszín volt homeoffice.. az elvárások kőkemények voltak.

Külön épületben nem ment az iroda egy ideig még. Viszont külön volt iroda a házban.

Folyamatosan online meetingelt.

5,5 év

4 év

8 hónapos ikrek

Igazàból a sima napok a babák miatt is neccesek voltak.

1. Vagyok

Mivel semmiképp nem lenne annyi szabink, hogy a táborok közti időben is mindketten szabin legyünk ezért továbbra is áll..

A probléma a babák születésekor is fennállt, amikor csak a betegségeket vittem én. Férj, addig dolgozott.

Persze nekem annyira betegek mindig, hogy oviba nem mehetnek, mert ömlik az orruk. de igazából semmi bajuk, se levertség, semmi..

Szóval nálunk a HO fix munkaidővel nem jött be

Elvagyunk. De én csak 4 órában dolgozok és ketten vannak, elmennek játszani. 9 és 7 évesek.

Amúgy én örülök a szünetnek, a reggeli rohanás rosszabb volt. Munkaidő az munkaidő, nem állhatok neki főzni pl így több tervezést igényel, de teljes munkaidőben biztos rosszabb, ennyit kibírnak.

Ugyanúgy mentek táborba, vagy a mamákhoz, nem tudtam rájuk figyelni munka közben. Ha csak hozzámszólnak, 2 percre elvesztem a fonalat, így meg nem lehet haladni.

Idén 4. 6. 9. osztályosak voltak, az első év, hogy már a kicsit is megengedtem, hogy itthon legyen, csak úgy, mert már elég önállóak végre. 5 éve dolgozom itthonról.

A covidot is úgy toltuk le, hogy átraktak 4 órába, délig bezárkóztam a szobámba, addig apjuk matekozott velük, majd cseréltünk, és elment ő dolgozni.

Ez egy érdekes kérdés! Amikor jön a szünet, már előre fáj a fejem, ismét egész nap itthon lesznek a csemeték. Miután eljön a szeptember, akkor meg hiányoznak, hogy nincsenek itthon. 😏

Nejem egyéni egészségügyi vállalkozó, így annyi munkája van, hogy lassan alkalmazottakat is felvehetne. Néha reggeltől estig dolgozik, máskor viszont néhány betege van csupán. Hétvégén nem dolgozik, ezért hétköznapokon nemigen teremt szabadnapokat. Óvodás kórtól többnyire én viszem, hozom a gyerekeket. Manapság nagyok már, 15, 17 évesek, így csupán akkor kell fuvarozni őket, ha segítségre van szükségük, vagy ha összekötöm egyéb saját vagy közös tennivalóval.

Olykor elmennek itthonról barátokkal vagy kettesben, de javarészt itthon vannak a szünetben. Mindenkinek van saját szobája, így eltudunk vonulni. Amikor kicsik voltak, fél szemmel mindig őket figyeltem munka közben is, az eléggé nehéz volt. Akkoriban sokszor inkább késő este dolgoztam, amikor már ők kidőltek. De minden nyáron hajlamos vagyok magam is lazítani, mintha nekem is vakációm lenne. 😏 Gyakran mentünk közös programokra. Múzeumok, mozi, sétálás, kerékpározás, játszóházakba, kalandparkokba vagy csak a kertbe tollasozni, játszótérre, stb. Nyaralni nagyszülőkhöz együtt mentünk, mivel már idősek voltak. Pár éve apukám velünk él, amióta anyukám meghalt covidban. Apám 91 éves, fél oldalra le van bénulva, ráadásul egyre demensebb. Tehát, ő is itthon van 24 órában egész évben. Azóta nyaralni sem voltunk, nincs hová tenni, kire bízni.

Kutyánk is van. Vele jól lehetett együtt tölteni az időt, de már idős 13 éves, így már nem bírja a nagy sétákat, főként a melegben.

Nem mondanám, hogy panaszkodni lenne okom a gyerekek nyáriszünetei miatt! Beosszuk az időnket, a tennivalókat, a munkát, a szórakozást.

Abból a szempontból könnyebb nekem a home office, mint egyeseknek, hogy nem vagyok időbeosztáshoz kötve, magam osztom be, mikor, mennyit dolgozom. Főnököm sincs, így ilyen irányú stresszforrás sincs! 🙃 (ha csak nejemet nem számolom 😏) 12 éve dolgozom itthon és eszem ágában nincs visszamenni alkalmazotti munkakörbe! Tulajdonképp a nagyon magas stressz miatt váltottam, amikor már magasvérnyomás, gyomorfekély, reflux, cukorbetegség is terhelt. Határozottan javult az egészségem! Lefogytam, panaszmentesek a betegségeim is. Sportolni is akkor tudok, amikor kedvem van. Vásárolni is inkább többször megyek kisebb adagokban kerékpárral. Élvezetes hétköznap délelőtt menni, alig vannak, nincs tömeg, kevésbé idegesek az eladók, szolgáltatók. Néha a kutyasétáltatással kötöm össze az ügyintézést, vásárlást. Fantasztikusan kellemes érzés, amikor parkban sétálgatunk, miközben mások rohannak munkába vagy a melóhelyen poshadnak. Erről jut eszembe, megesik, felkerekedek és csavargok egyet a városban, kiülök a rakpartra, Margit-szigetre... Nejemmel havonta egyszer - egyszer összetalálkozunk és együtt ebédelünk valahol. De moziba is beülünk néhány havonta a gyerekek nélkül, amikor ők suliban vannak. (sajnos a covid óta megszűntek a délelőtti vetítések, így behatárolt lett a választék) Egyéb kettőszemélyes programról nem is szólva.🤪 A home offic, illetve a magunk által beosztott munkaidő, igencsak segíti a párkapcsolatot is. Nincs az a párterápia, ami ennyire pozitív lenne!

14,10 és 3 évesek.

Elvannak azért egész nap. Néha ölik egymást, akkor rendet kell tenni, de szerencsére azért tudok tőlük dolgozni.