Babás/kisgyerekes anyák! Ti tudtok tanulni a gyerek mellett?

Az első gyerkőc mellett nem tudtam volna. Akkor kezdtem el egy szakmérnöki képzést, amikor a kocsi 4 hónapos volt, a nagy 2,5 éves. Az elején zömében csak be kellett járogatni (hetente, kéthetente 2 napot), ehhez volt segítségem (a férjem, és pótnagyi), de amint kitapasztaltam mire nem kell menni, arra nem mentem. Úgy 2 hónap múlva kezdődtek a zh időszakok, majd a vizsgák. Ezekre 90%-ban este, altatás után készültem, de szerencsére érdekel a téma és elég jó agyam van, így nem kellett órákig magolnom sosem.

Már a harmadik félévet taposom, szerintem kibírható. Egyrészt a "felnőttképzésben" nem olyan vérmesek, másrészt a szorgalmi időszak 3 hónap + 1 hónap vizsgaidőszak (2-3 vizsgával), majd jön egy kis pihi. Ez mindig éppen elég ahhoz, hogy összeszedjem magam. Mostmár dolgozni is tervezek visszatérni heti két nap lassan, a kisebb gyerkőc pedig kezdi a bölcsit majd. Az államvizsgára így remélhetőleg egy picit jobban feltudok majd készülni.

A férjem sokat segít, pl. ha én tanulok és közben ébrednek éjjel a gyerekek, ő megy hozzájuk, ő van velük, amíg suliban vagyok, stb. Ha nagyon nem tudjuk máshogy megoldani, beugrik a pótnagyi a helyére.

Kaját szoktunk rendelni, de azt sulitól függetlenül is rendeltünk olykor.

2-es vagyok. A kiegészítésed miatt leírnám én mit tapasztaltam. Én is megkaptam, hogy lehet, hogy nincs annyi idő a gyerek mellett. Ezt persze nem a férjemtől, mert ő nagyon jól tudja mennyi idő a gyerek. Főleg az olyan napokon amikor egész nap nem lehet letenni. Imádjuk a babát félre ne értse senki, de néha nehéz eset.

Szerintem függ a gyerek természetétöl is, hogy mit lehet mellette csinálni mennyire van az ember agya kikészülve. Mert olyan is van akinek az agya még friss és bír tanulni mellette. Én az érettségit munka mellett csináltam méghozzá több műszakban egy gyárban. Utána egyetemre mentem szintén munka mellett akkor költöztem el vidékről. Volt olyan vizsgaidőszak napi 3 óra alvással megoldottam. Tanultam nyelvet is, így én naív azt hittem sima liba lesz a gyerek mellett, de nem az. Elvenni csak az alvasból tudok időt, mert akkor lehetne tanulni, de nem bírok. Sokszor beájulok amint ő elalszik. Érzem, hogy az agyam pihenésért kiállt és nem képes befogadni semmit. Lehet később újra megpróbálom, de én úgy vagyok vele, hogy most a baba a fontos az ő igényei az elsők. Aztán ha tudok később nekiállok, ha nem akkor nem.

Aki magyaráz neked, hogy miért nem csinálod ezt meg azt engedd el bármennyire is nehéz. Nem vagyunk egyformák. Most a gyerekről való gondoskodás és nevelés a fő cél. Ha tudsz mellette tanulni jó ha nem akkor nem. A házimunka meg olyan amit tudsz megcsinálsz ne szaladjon a ház. A nagytakarítást én akkor csinálom, ha a férjem itthon van és foglalkozik a babával. Ha elalszik beszáll ő is, de hétközben csak alap dolgokat csinálok meg. A tiéd idősebb talán be tudod vonni, hogy tudj haladni. De a lényeg ne másnak akarj megfelelni és tényleg tudom nehéz, de engedd el a füled melletta piszkálódasokat.

14# vagyok. Az első gyerekünk tipikus letehetetlen baba volt és bár mire megszületett már három diplomám volt, én annyira agymosottnak sosem éreztem magam, mint vele az első évében. Fizikailag nem lettem volna képes mellette tanulni, mert ahogy sikerült 1,5 óra harc után letenni aludni, kb. elájultam én is. Az életben tartás és az életben maradás volt a cél, a fenének sem hiányzott egyéb kötelezettség.

A második gyerekünk totál más habitus volt babaként, ha letettem, elnézelődött magában. Ekkor már volt fizetett segítségünk is és volt egy kis tapasztalatom, így könnyebben indultunk neki a két gyerekes létnek, mint az egy gyerekesnek. A szopizást nagyon gyorsan elhagytuk sajnos és én is úgy éreztem, hogy heti/két heti kb. 8 óra kimenő "jár" nekem is, azt pedig azzal töltöm, amivel szeretném. Nekem ez a tanulás, így jelentkeztem egy keresztféléves képzésre. Megtudjuk oldani, mert meg akarjuk, de idő, energia és logisztika, amire szerintem nem minden élethelyzetben van lehetőség és továbbra is fenntartom, hogy az első gyerekünk mellől biztos nem mentem volna ebbe bele 1 éves kora előtt...

Nekem olyan is mondta akihez heti háromszor viszi az anyósa a főtt ételt és heti kétszer takarító nő jár hozzájuk. A kaja amúgy finom egyszer anyósa nekem is hozott mikor szültem, de nem is ez a lényeg.

Azért mondtam tudom, hogy nehéz elengedni az elején engem is borzasztóan zavart, de a lelki jóléted miatt jobb elengedni. Nálunk is a fiam egész napos elfoglaltság. Most alszik, hogy tologatom a babakocsiba. Mindig más válik be és nagyon igényli a figyelmet. Ha nem lát minket sír.

Járókába beteszem néha mikor elpakolok, de ha sír kiveszem. Én nem hagyom sírni nem is értek egyet azzal aki sírni hagyja sokáig. Nyilván nem arra gondolok, hogy az ember ne menjen mosdóba. Egyik barátnőm azt mondta ő megtanította az újszülöttnek, hogy csak enni veszi fel és így nem sír máskor. Aha igen ez így működik.

Kitartást tényleg és ne erezd magad szarul. 17#