Akinek szülés utáni depressziója volt, hogyan tekint vissza, mikor mar nagyobb a baba? Könnyebb, jobb? Amikor visszamentél dolgozni jobb lett?

Nekem nem volt ugyan depresszióm, de elég hamar visszamentem dolgozni, mert éreztem hogy kezd kikészíteni az otthonlét. 8tól délig dolgoztam, addig a kisfiam a bölcsiben volt. Kb tökéletes időszak volt. Ő szépen lefáradt a bölcsiben, és szocializálódott, fejlődött, addig én felnőtt társaságban voltam, hasznosnak éreztem magam és nem mellesleg pénzt is kerestem. Délben mentem érte, amíg aludt egyet du addig edzettem vagy főztem, takarítottam, aztán egész du utána játék, játszótér, mikor mihez volt kedvünk. Aztán amikor vissza kellett jönnöm rendesen 8 órába dolgozni, ott aztán borult minden. Kb 4re estünk haza, én hulla fáradtan, a kisfiam ugye szépen kipihentem. Ő pörgött volna, ment volna a játszótérre vagy az udvarra vagy akárhova. Otthon a ház romokban, se főtt kaja semmi. Idő volt ráállni az új rendszerre. Azóta már ovis, és sokkal könnyebb és jobb. Már értelmes, megérti hogy hazaérünk akkor én először összekapom a házat vagy főzök és csak utána van játék. Sokszor már segít is pakolni, vagy mossa meg a zöldségeket stb. Hogy őszinte legyek, első perctől fogva imádom a fiamat, ő a mindenem, de az anyaságot élvezni kb akkor kezdtem el mikor már tudott beszélni, önállóbb lett, stb. Mikor már el tudta mondani, ha valami fájt, szólt ha éhes lett, mikor már el tudtam vele menni a boltba hiszti roham nélkül, mert megértette hogy nem veszek meg 6 kinder tojást pl.