Ez mennyire károsította őket?

Éppen tegnap este beszéltünk erről a férjemmel. A kisfiunk éktelen hisztit vágott, egyszerűen semmi nem volt jó neki, én pedig gyakorlatilag menekültem előle, hogy nehogy engedjek annak a belém nevelt képnek,ami ellen évek óta harcolok -hogy olyan legyek, mint a szüleim. Szabályosan viszketett a tenyerem,hogy üssem és össze kellett szorítani a számat,hogy ne kezdjek el undorító dolgokat kiabálni neki,ahogy velem tették. Sajnos, ez generációkon átívelő trauma,ami ellen IGENIS küzdeni kell, én magam is évek óta járok terápiára és látod? Még mindig küzdök ellene.

Sem a verést,sem a lelki terrort, sem a szidalmazást,sem az üvöltést nem tartom helyes nevelési normának. Természetesen rászólok a kisfiamra,az ő szintjén magyarázom neki,hogy mit miért nem szabad csinálni, de amikor ilyen dackorszakos hiszti van,akkor a józan ész nem használ. Így keményen küzdök a bennem élő minta ellen.

A mostohaapám volt, hogy véresre vert, anyám pedig hagyta. Egy gyenge nő volt egész életében, tele gátlásokkal és félelemmel. És tudod miért? Mert Őt is verte az apja, meg is erőszakolta. Engem is meg akart a mostoha apám, csak idejében leállt, és ezt is tudta az anyám, de nem hagyta el, illetve nem küldte el (anyámé a ház, amiben éltünk, egyedül vette Magának, miután elvált az édesapámtól). Tudod mikor hagyta el? Miután én már családot alapítottam és Őt kezdte terrorizálni. Ezt a mai napig nem bocsátottam meg Neki... Mindig megmagyarázza persze, hogy miért nem tette meg, de ezt nem tudom elfogadni.

3 Fiam van, volt idő, mikor a két nagyobb kapott egy-egy legyintést, de minden alkalommal elsírtam magam utána, hiszen nem akartam olyan lenni, amiben felnőttem. Amikor a Nagyfiam 5 éves lett és az apjuk egyre többször megütötte, elhagytam, mert nem engedtem bántani.

A legkisebb Fiam apja már más, Ő is kapott gyerekkorában sokszor, és a legtöbb esetben ok nélkül, így Ő sem bántja a gyerekeit soha.

Szóval a lényeg az, hogy igenis mély törést, sebeket tud okozni a gyerekkori bántalmazás...és nem mindenki tudja jól kezelni a későbbiekben!

Szivfacsaro ezeket olvasni sokan miken mentek keresztul.

Szerencsere minket nem vertek, apukam egyszer adott egy pofont eleteben, mikor szo nelkul elmentem a fagyizoba, o meg szegeny keresett, azt hitte elvesztem vagy elraboltak. Olyan 10 eves lehettem. Soha elotte vagy utana nem bantott meg szavakkal sem.

En sem bantom a gyerekem, jo, kiabalni kiabalok, mert ember vagyok, de soha ra nem utnek. 8 eves.

Én anyut tégláztam aput meg vasrúddal ütöttem mert valamit csinálni kellett.

Hallottam olyanokat hogy 18 éves koruk után elköltöztek, ebben látták a megoldást, és még mindig nyomorodottak.