Csináltatott már valaki Debrecenben névadó ünnepséget a gyerekének?
Pár évre visszamenőleg kérdezném.
Az enyém 27 éve volt, de az érdekelne, h foglalkoznak-e ezzel manapság itt, kérnek-e érte pénzt? Csak a ti babátok volt ott, vagy másokkal együtt tartották? Szép volt, jó volt? Belevágnátok újra?
Annyira "bírom", h egyesek ismeretlenül ítélkeznek!
Mivel nem nagyon vagyunk hívők, de szeretnénk a gyereknek keresztszülőket, ezért akarnánk a névadót. Álszentség lenne csak azért megkeresztelni, mert jó buli. Néha mi is megyünk templomba, a vallást így is, úgy is megfogja ismerni, és ha felnő, eldöntheti szeretné-e v sem.
Egyre jobban kezdem azt érezni, h az emberek "divatból" kereszteltetik a gyereküket. Kivétel a rendszeresen templomba járó, tényleg hívő családoknak.
Megtudja nekem mondani valaki, h aki nem gyakorolja a vallást az miért kereszteltet?
Mert a család azt szeretné? Mert fel se merült, h ne legyen? Mert mit szólnak hozzá mások, ha nincs?
Hát mi ez ha nem divat?
10-11 éves fejjel én magam szerettem volna megkeresztelkedni, 2 évig minden vasárnap templom, erre a pap nem csinálta meg, mert nem volt szimpi neki a családom! Ahelyett, h örült volna, h egy újabb lélek csatlakozik hozzá. Na mondanom se kell, azóta messzire elkerülöm azt a templomot.
Nem a keresztelkedésen múlik az, h hiszünk-e a dolgokban!
A két és fél éves lányunknak holnapután lesz a keresztelője. Mi egyáltalán nem vagyunk hívők, éppen ezért nem is tartottunk templomi esküvőt. Viszont apukám pár hónapja mondogatni kezdte, hogy anyának meg neki azért csak sokat jelentene, ha az unokájuk is meg lenne keresztelve. Így tulajdonképpen anyukám ezt kapta a szülinapjára.
Nem hiszem, hogy a református egyház szemléletével ellenkező értékrendben nevelnénk a lányunkat, a szüleimnek örömöt okozunk a keresztelővel, a bátyámék megtisztelve érzik magukat mint leendő keresztszülők.
A lelkész örült, hogy még egy csemete csatlakozik a közösséghez (még ha esetleg nem is lesz túl aktív).
Így teljesen vállalhatónak érzem a keresztelőt.
Amúgy képzeld, mi 22-23 évvel ezelőtt rendszeresen énekeltünk Debrecenben a névadókon. Zenei általánosba jártam és 3-4-en előadtunk pár dalt. Mi voltunk A MŰSORSZÁM. :) Nagyon kellemes emlékeim vannak eezekről a fellépésekről. Valószínűleg azért is, mert mindig kaptunk utána csokit, vagy üdítőt, amit 9-10 évesen még nagyon értékeltünk. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!