Ha ez a 2 lehetőség állna előttetek, melyiket választanátok?

Nyilván az elsőt. Mondom úgy, hogy a harmadikkal itthon voltam 4 éves koráig, mert utált mindenféle közösséget, a munkahelyem meg úgyis megszűnt, a férjemnek meg anyagilag éppen belefért.

De ha ez lett volna az ára, hogy 3 hetente látjuk az apjukat, akkor beszoktunk volna szépen a bölcsődébe, ahogy a tesók is... -_-

Első. Svájcban élünk. Rengeteg magyar párt ismerek, ahol apuka minden vagy minden második héten pénteken munka után repül haza. A gyerekek mindenhol kérlelik az apjukat, hogy menjen haza. 1-14 évesek a gyerekeik. A felesége mondhatni egyiknek sem dolgozik. Még az iskolás gyerekek mellett sem. Nem kevés félretett pénzük van, de beleestek abba, hogy a fényűző életet élnek már (luxusautók, kertesház, nyaraló, évente 4x nyaralás a legdrágább helyeken, drága játékok a gyereknek stb). Ezt pedig nem akarják feladni, mert a felesége többnek közölte, hogy akkor elhagyja... Szerintem nem normális helyzet.

Két olyat ismerek, ahol azért jött ki a férfi 5 évre, mert rossz anyagi helyzetbe kerültek. Viszont ők ahogy jól álltak hazamentek mind és ott alapítottak vállalkozást. Ott viszont a feleségek is támogatták őket ebben, hogy hazamenjenek. Nem éltek sose luxusban, csak tartalékoltak ingatlanra, egy olcsóbb autóra, vállalkozásra és volt még így tartalékuk is.

A legtöbb viszont 10-15 éve kint van, mivel ez a legegyszerűbb sokuknak. Van olyan pár is, ahol csak így nem ölik meg már egymást.