Segit nektek a párotok a gyerekkel kapcsolatban akármiben?

nem bármiben; mindenben. Eteti, pelenkázza, fürdeti, lefekteti, játszik vele, sétálni viszi. Nagyon szerencsés vagyok, hogy ilyen férjem van.

Én nem várom el tőle, de nagyon jó hogy így van.

Hát igen, ki mit választ:)

Az én férjem születése óta segít a kicsi körül és nem azért, mert én ezt várom el, hanem azért, mert az ő gyermeke is és ez neki nagyon nagy öröm, hogy ő is közre működik a gyermekünk életébe.

Hmm...most, hogy próbálok visszaemlékezni az "elejére", nehéz volt belerázódnia, 21 évesek voltunk mikor a kicsi született.Ő az a típus, akit kérni kell, magától ritkán veszi észre mit tudna segíteni.De tulajdonképpen..nem is tudom.Volt, hogy kiakadtam, mert semmit nem segített, max ha szóltam neki (akkor még vártam, h vegye észre magától), volt, hogy magam is meglepődtem miket megcsinál akár önállóan is.

Tápszeres volt a bébink, segített etetni, pelenkázni, a közös fürdetésekre még rá kellett beszélni, stb.Egy pici babával a legtöbb pasi nem nagyon tud mit kezdeni, de nem is az ő dolguk, persze jó, ha segítenek.

Amikor már tud vele játszani, megbeszélni "az élet nagy dolgait", stb az más.Most 4 éves a fiam, sokat játszanak, szerelnek, horgásznak motoroznak együtt, ez nekem is jó ilyenkor tudok lazítani.A napokban mondta is, hogy amint a kicsi megszületik szóljak mindig mert bevallja ő magától nem veszi észre mit kell segíteni.Napokon belül születik a tesó és nagyon várja ő is, a fiam is.